tag:blogger.com,1999:blog-50559815538758519572024-02-02T04:56:00.470-08:00Dr. Vasanthkumar PerlaDr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.comBlogger75125tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-26133405652915909992012-02-06T07:32:00.001-08:002012-02-06T07:32:13.857-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><u><span style="color: #cc0000; font-size: large;">ಒಂದು ಸಾಹಿತ್ಯ ವಿಚಾರಸಂಕಿರಣ</span></u> </div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">ಪುತ್ತೂರಿನ ಕರ್ನಾಟಕ ಸಂಘವು ತನ್ನ ವಾರ್ಷಿಕ ಸಾಹಿತ್ಯ-ಸಂಸ್ಕೃತಿ ಸಲ್ಲಾಪದ ಅಂಗವಾಗಿ ನಿನ್ನೆ ಫೆಬ್ರವರಿ ೫ ರಂದು ಸಾಹಿತ್ಯ ಗೋಷ್ಠಿಯನ್ನು ಹಮ್ಮಿಕೊಂಡಿತ್ತು. 'ಮೂರು ಗಮನಾರ್ಹ ಕೃತಿಗಳು' ಎಂಬ ಶೀರ್ಷಿಕೆಯಲ್ಲಿ ಡಿ.ಕೆ.ಚೌಟರ ಮಿತ್ತಬೈಲು ಯಮುನಕ್ಕೆ, ಗುರುರಾಜ ಮಾರ್ಪಳ್ಳಿಯವರ ಖ್ಯಾಲ್ ಖಯಾಲುಗಳು ಮತ್ತು ನಾಗವೇಣಿಯವರ ಗಾಂಧಿ ಬಂದ ಕೃತಿಗಳನ್ನು ಚರ್ಚೆಗೆ ಎತ್ತಿಕೊಳ್ಳಲಾಗಿತ್ತು. ಡಾ.ರಾಜಶ್ರೀ, ಆನಂದ ಕೊಡಿಮ್ಬಳ ಮತ್ತು ಅನುಪಮಾ ಪ್ರಸಾದ್ ಅವರು ಕೃತಿ ವಿಮರ್ಶೆ ನಡೆಸಿಕೊಟ್ಟರು.</div></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlCKMn9rJIJnHHvPxdWdJiVqu84NKyWZqs9MTttFy7IJTIIfiK42vucp2-u6mSB56F_rga32kcc7GhAGIohfVAZ2B2lWIjqbE3mIGpb65SdTRvdL4zcanfZbFsxJeCTLQavmg_QVKEiic/s1600/IMG_2956.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlCKMn9rJIJnHHvPxdWdJiVqu84NKyWZqs9MTttFy7IJTIIfiK42vucp2-u6mSB56F_rga32kcc7GhAGIohfVAZ2B2lWIjqbE3mIGpb65SdTRvdL4zcanfZbFsxJeCTLQavmg_QVKEiic/s320/IMG_2956.JPG" width="320" /></a></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">ನಾನು ಸಭೆಯ ಅಧ್ಯಕ್ಷತೆ ವಹಿಸಿದ್ದೆ. ಸಾಹಿತ್ಯ ಕೃತಿಗಳನ್ನು ವಿಮರ್ಶಕರು ಮತ್ತು ಸಾಹಿತ್ಯಪ್ರಿಯರು ಚರ್ಚಿಸಿದರೆ ಅವುಗಳ ಶಕ್ತಿ ಮತ್ತು ಮಿತಿಗಳನ್ನು ಅರಿತಂತಾಗುತ್ತದೆ, ಸಾಹಿತ್ಯೇತರರು ಚರ್ಚೆಗೆ ಎತ್ತಿಕೊಂಡಾಗ ಅದು ಚೌಕಟ್ಟಿನಿಂದ ಆಚೆಗೆ ನಿಂತು ತಪ್ಪು ತಿಳಿವಳಿಕೆಗಳಿಗೆ ಕಾರಣವಾಗುತ್ತದೆ, ಈ ವಿಚಾರಸಂಕಿರಣ ಒಂದು ಒಳ್ಳೆಯ ಪ್ರಯತ್ನ ಎಂದು ನಾನು ಹೇಳಿದೆ. </div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-84297211192099370742012-02-06T07:30:00.000-08:002012-02-06T07:30:06.462-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><u><span style="color: #cc0000; font-size: large;">ಒಂದು ಸಾಹಿತ್ಯ ವಿಚಾರಸಂಕಿರಣ</span></u> </div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">ಪುತ್ತೂರಿನ ಕರ್ನಾಟಕ ಸಂಘವು ತನ್ನ ವಾರ್ಷಿಕ ಸಾಹಿತ್ಯ-ಸಂಸ್ಕೃತಿ ಸಲ್ಲಾಪದ ಅಂಗವಾಗಿ ಮೊನ್ನೆ ಫೆಬ್ರವರಿ ೫ ರಂದು ಸಾಹಿತ್ಯ ಗೋಷ್ಠಿಯನ್ನು ಹಮ್ಮಿಕೊಂಡಿತ್ತು. 'ಮೂರು ಗಮನಾರ್ಹ ಕೃತಿಗಳು' ಎಂಬ ಶೀರ್ಷಿಕೆಯಲ್ಲಿ ಡಿ.ಕೆ.ಚೌಟರ ಮಿತ್ತಬೈಲು ಯಮುನಕ್ಕೆ, ಗುರುರಾಜ ಮಾರ್ಪಳ್ಳಿಯವರ ಖ್ಯಾಲ್ ಖಯಾಲುಗಳು ಮತ್ತು ನಾಗವೇಣಿಯವರ ಗಾಂಧಿ ಬಂದ ಕೃತಿಗಳನ್ನು ಚರ್ಚೆಗೆ ಎತ್ತಿಕೊಳ್ಳಲಾಗಿತ್ತು. ಡಾ.ರಾಜಶ್ರೀ, ಆನಂದ ಕೊಡಿಮ್ಬಳ ಮತ್ತು ಅನುಪಮಾ ಪ್ರಸಾದ್ ಅವರು ಕೃತಿ ವಿಮರ್ಶೆ ನಡೆಸಿಕೊಟ್ಟರು.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlCKMn9rJIJnHHvPxdWdJiVqu84NKyWZqs9MTttFy7IJTIIfiK42vucp2-u6mSB56F_rga32kcc7GhAGIohfVAZ2B2lWIjqbE3mIGpb65SdTRvdL4zcanfZbFsxJeCTLQavmg_QVKEiic/s1600/IMG_2956.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlCKMn9rJIJnHHvPxdWdJiVqu84NKyWZqs9MTttFy7IJTIIfiK42vucp2-u6mSB56F_rga32kcc7GhAGIohfVAZ2B2lWIjqbE3mIGpb65SdTRvdL4zcanfZbFsxJeCTLQavmg_QVKEiic/s320/IMG_2956.JPG" width="320" /></a></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">ನಾನು ಸಭೆಯ ಅಧ್ಯಕ್ಷತೆ ವಹಿಸಿದ್ದೆ. ಸಾಹಿತ್ಯ ಕೃತಿಗಳನ್ನು ವಿಮರ್ಶಕರು ಮತ್ತು ಸಾಹಿತ್ಯಪ್ರಿಯರು ಚರ್ಚಿಸಿದರೆ ಅವುಗಳ ಶಕ್ತಿ ಮತ್ತು ಮಿತಿಗಳನ್ನು ಅರಿತಂತಾಗುತ್ತದೆ, ಸಾಹಿತ್ಯೇತರರು ಚರ್ಚೆಗೆ ಎತ್ತಿಕೊಂಡಾಗ ಅದು ಚೌಕಟ್ಟಿನಿಂದ ಆಚೆಗೆ ನಿಂತು ತಪ್ಪು ತಿಳಿವಳಿಕೆಗಳಿಗೆ ಕಾರಣವಾಗುತ್ತದೆ, ಈ ವಿಚಾರಸಂಕಿರಣ ಒಂದು ಒಳ್ಳೆಯ ಪ್ರಯತ್ನ ಎಂದು ನಾನು ಹೇಳಿದೆ. </div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-78955970367265429282012-02-02T08:58:00.000-08:002012-02-02T09:06:35.286-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: left;"><b><span style="color: red;"><br />
</span></b><br />
<div style="text-align: left;"><b><span style="color: red;"> <u><span style="font-size: large;">ತಿರೂರಿನ ಕುಂಜನ್ ಮಹೋತ್ಸವದಲ್ಲಿ ನಾನು </span></u></span></b></div><br />
<br />
ಸುಮಾರು ೧೫ನೆ ಶತಮಾನದಲ್ಲಿ ಜೀವಿಸಿದ್ದ ಎಳುತ್ತಚ್ಚನ್ ಕುಂಜನ್ ಮಲಯಾಳಂ ಭಾಷೆ ಮತ್ತು ಸಾಹಿತ್ಯದ ಪಿತಾಮಹನೆಂದು ಕರೆಸಿಕೊಂಡ ಮಹಾನುಭಾವ. ದೇಸೀಯ ಸಂಪನ್ನತೆಯಿಂದ ಕೂಡಿ ಸಹಜ ಕವಿಯಾಗಿದ್ದ ಈತ ಮಲಯಾಳಂನ ಜಾನಪದ ಧಾರೆಯ ಪ್ರವರ್ತಕನೂ ಹೌದು. </div><div style="text-align: left;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik9RgfgNrGmq7R8je7zc1K2IIHAVXkCKfhJh8SHfSbbWQf6Es2FGKzrvRMtOlliJAJUIJOF05f1SiC3KyKqJbChKDn_QalztD8XZl99dBnY_xYYQMN-4F5wUke7VLMHqDGoh7DlzX72vM/s1600/IMG_1455.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik9RgfgNrGmq7R8je7zc1K2IIHAVXkCKfhJh8SHfSbbWQf6Es2FGKzrvRMtOlliJAJUIJOF05f1SiC3KyKqJbChKDn_QalztD8XZl99dBnY_xYYQMN-4F5wUke7VLMHqDGoh7DlzX72vM/s320/IMG_1455.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಕುಂಜನ್ ಹುಟ್ಟಿದನೆಂದು ಭಾವಿಸಲಾಗಿರುವ ಜಾಗದಲ್ಲಿ ನಿರ್ಮಿಸಿರುವ ಆತನ ಸ್ಮಾರಕ </td></tr>
</tbody></table><br />
</div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">ಈ ಮಹಾಕವಿಯ ನೆನಪಿಗೆ ಆತನ ಹುಟ್ಟೂರು ಕೇರಳದ ತಿರೂರಿನಲ್ಲಿ ಕುಂಜನ್ ಸ್ಮಾರಕ ಟ್ರಸ್ಟ್ ಅನ್ನು ಹುಟ್ಟು ಹಾಕಿ ಪ್ರತಿ ವರ್ಷ ದೊಡ್ಡ ಮಟ್ಟದ ಸಾಹಿತ್ಯಿಕ ಸಾಂಸ್ಕೃತಿಕ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮಗಳನ್ನು ನಡೆಸಿಕೊಂಡು ಬರಲಾಗುತ್ತಿದೆ. ಜ್ಞಾನಪೀಠ ಪ್ರಶಸ್ತಿ ಪುರಸ್ಕೃತ ಮಲಯಾಳಂ ಸಾಹಿತಿ ಎಂ.ಟಿ.ವಾಸುದೇವನ್ ನಾಯರ್ ಈಗ ಆ ಟ್ರಸ್ಟ್ ನ ಅಧ್ಯಕ್ಷರು. ಈ ವರ್ಷ ಕುಂಜನ್ ಉತ್ಸವ ನಿನ್ನೆ ಫೆಬ್ರವರಿ ೧ ರಿಂದ ಆರಂಭಗೊಂಡು ೫ರ ವರೆಗೆ ನಡೆಯುತ್ತಿದೆ.</div><div style="text-align: left;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcfQIlaXCyFvu2sQhmdtQgzo0tNGR6A3AvuA5wM0dU7Z0XuqmRGXZlHERLZPh_HDZwz1Jom5hm4g2K57vOtzIJLrUQNVMDsVZCzkDeWDDjKl2biDhZ4o9zeDIH9YwnqRKYmJsr1J6qBeg/s1600/IMG_1476.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcfQIlaXCyFvu2sQhmdtQgzo0tNGR6A3AvuA5wM0dU7Z0XuqmRGXZlHERLZPh_HDZwz1Jom5hm4g2K57vOtzIJLrUQNVMDsVZCzkDeWDDjKl2biDhZ4o9zeDIH9YwnqRKYmJsr1J6qBeg/s320/IMG_1476.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಬಹುಭಾಷಾ ಕವಿಗೂಷ್ಟಿಯಲ್ಲಿ ಕವಿತೆ ಮಂಡಿಸುತ್ತಿರುವ ನಾನು </td></tr>
</tbody></table><br />
</div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">ದಕ್ಷಿಣ ಮಧ್ಯ ಸಂಸ್ಕೃತಿ ಇಲಾಖೆಯ ವತಿಯಿಂದ ನಿನ್ನೆ ದಿ.೧ ರಂದು ದಕ್ಷಿಣ ಭಾರತ ಮಟ್ಟದ ವಿವಿಧ ಭಾಷೆಗಳ ಕವಿಗೋಷ್ಟಿಯೊಂದನ್ನು ಆಯೋಜಿಸಲಾಗಿತ್ತು. ಕನ್ನಡವನ್ನು ಪ್ರತಿನಿಧಿಸಿ ನಾನು ಕವಿತೆಗಳನ್ನು ವಾಚಿಸಿದೆ. ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆ-ಸಾಹಿತ್ಯದ ಸಂಕ್ಷಿಪ್ತ ಚರಿತ್ರೆ, ಕನ್ನಡ ಕಾವ್ಯದ ಪ್ರಸ್ತುತ ದಿಕ್ಕುದೆಸೆ ಇತ್ಯಾದಿಗಳನ್ನು ವಿವರಿಸಿ ಕವಿತೆಗಳ ಇಂಗ್ಲಿಷ್ ಅನುವಾದಗಳನ್ನೂ ಓದಿದೆ. ಕುಂಜನ್ ಮಹೋತ್ಸವವನ್ನು ಜ್ಞಾನಪೀಠ ಪ್ರಶಸ್ತಿ ಪುರಸ್ಕೃತ ಸಾಹಿತಿ ಡಾ.ಚಂದ್ರಶೇಖರ ಕಂಬಾರ ಉದ್ಘಾಟಿಸಿದರು. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrO1Dr8Pk8IXshsUqw4P2d_tDM8rOUIKwmRIMT7ffVNsdSfyGKWz8TYnpxjplk-xUMwaBl1ddB5DPr8XtZl2IbpImzpDS8r_FtYFJn695J_QbJWOHddqH1yoDzvjs28ToVhGJoe8Ok56c/s1600/IMG_1464.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrO1Dr8Pk8IXshsUqw4P2d_tDM8rOUIKwmRIMT7ffVNsdSfyGKWz8TYnpxjplk-xUMwaBl1ddB5DPr8XtZl2IbpImzpDS8r_FtYFJn695J_QbJWOHddqH1yoDzvjs28ToVhGJoe8Ok56c/s320/IMG_1464.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಡಾ.ಚಂದ್ರಶೇಖರ ಕಂಬಾರರೊಂದಿಗೆ ನಾನು ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿ ಮಾತಾದುತ್ತಿರುವವರು ಮಲಯಾಳಂ ಕವಿ ಗೋಪಿ </td></tr>
</tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: left;">ಮಲಯಾಳಂನ ಪ್ರಸಿದ್ಧ ಕವಿ ಅಕ್ಕಿತ್ತ್ಹಾನ್ ಕವಿಗೊಷ್ಟಿಯನ್ನು ಉದ್ಘಾಟಿಸಿ ಮಾತಾಡಿದರು. ಮೂರು ಗಂಟೆಗಳ ಕಾಲ ನಡೆದ ಕವಿಗೋಷ್ಠಿಯನ್ನು ಸಾವಿರಾರು ಮಂದಿ ಪ್ರೇಕ್ಷಕರು ಕೂತು ಆಲಿಸಿ ಆನಂದಿಸಿದ್ದು ಮರೆಯಲಾರದ ಒಂದು ಅನುಭವ. </div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7LjH8VZXomYWWrs5VWC6M3xL2O8k_Spp3TsePNrWYJYyK4q1lnK1gU1ADW8-6WkTDQtJBVu1CUdpJ_Mir769Wlm3BOjuA0osbtDygwLJ5LpO4qfYtT8eA1ZL3cFgtVt9vnuywp2Q0BAE/s1600/IMG_1457.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7LjH8VZXomYWWrs5VWC6M3xL2O8k_Spp3TsePNrWYJYyK4q1lnK1gU1ADW8-6WkTDQtJBVu1CUdpJ_Mir769Wlm3BOjuA0osbtDygwLJ5LpO4qfYtT8eA1ZL3cFgtVt9vnuywp2Q0BAE/s320/IMG_1457.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಮಲಯಾಳಂ ಸಾಹಿತಿ ಎಂ. ಟಿ. ವಾಸುದೇವನ್ ನಾಯರ್ ಜೊತೆ ನಾನು </td></tr>
</tbody></table> </div></div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-19768268759164825312012-01-04T04:47:00.000-08:002012-01-04T04:47:36.224-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><u><b><span style="color: red; font-size: large;">ಬರಹಗಾರರ ಸಮ್ಮೇಳನ </span></b></u></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-l4FIiYYVJbpFQlSOUIEDAecLxl6oQN_npv6QEXXkOZEZOVQLpcZY6KXZR84DE-DJT32Xl71Hdtsh7TzilDEQbs1oOh90fppV_3hsnAhJCiL6vaaOt52XTXnTunQfRLJtY5OOmDXhYg8/s1600/DSC_0203.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="214" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-l4FIiYYVJbpFQlSOUIEDAecLxl6oQN_npv6QEXXkOZEZOVQLpcZY6KXZR84DE-DJT32Xl71Hdtsh7TzilDEQbs1oOh90fppV_3hsnAhJCiL6vaaOt52XTXnTunQfRLJtY5OOmDXhYg8/s320/DSC_0203.JPG" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">ಮೊನ್ನೆ ಹೊಸವರ್ಷದ ಮೊದಲ ದಿನ ಕುಂದಾಪುರದಲ್ಲಿ ಕಾಸರಗೋಡು, ದಕ್ಷಿಣ ಕನ್ನಡ ಹಾಗೂ ಉಡುಪಿ ಜಿಲ್ಲೆಗಳ ಬರಹಗಾರರ ಸಮ್ಮೇಳನ ಜರುಗಿತು. ಅದೇ ದಿನ ಕೋ.ಮ.ಕಾರಂತ ಪ್ರಶಸ್ತಿ ಪ್ರದಾನ ಸಮಾರಂಭವನ್ನೂ ಹಮ್ಮಿಕೊಳ್ಳಲಾಗಿತ್ತು. ಉದ್ಘಾಟನೆ ಮಾಡಿದ ಬಳಿಕ ನಾನು ಮಾಧ್ಯಮ ಸಾಹಿತ್ಯದ ಬಗ್ಗೆ ಮಾತಾಡಿದೆ. ಕೇವಲ ಇನ್ನೂರು ವರ್ಷಗಳ ಇತಿಹಾಸವಿರುವ ಮುದ್ರಣ ಮಾಧ್ಯಮ ಈ ಎಲೆಕ್ಟ್ರೋನಿಕ್ ಯುಗದಲ್ಲಿ ಬದಲಾವಣೆಯ ಸಂಧಿ ಘಟ್ಟದಲ್ಲಿದೆಯೆಂದು ನಾನು ಪ್ರತಿಪಾದಿಸಿದೆ. ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ಸಾಹಿತಿ ಕೆ .ವಿ.ಕೃಷ್ಣಯ್ಯ, ಲೇಖಕ ಎನ್.ಜಿ.ಪಟವರ್ಧನ್, ಯಕ್ಷಗಾನ ಬಯಲಾಟ ಅಕಾಡೆಮಿ ಅಧ್ಯಕ್ಷ ಎಂ.ಎಲ್.ಸಾಮಗ ಮತ್ತು 'ಕುಂದಪ್ರಭ' ಪತ್ರಿಕೆಯ ಸಂಪಾದಕ ಯು.ಎಸ್.ಶೆಣೈ ಅವರನ್ನು ಕಾಣಬಹುದು.</div><br />
</div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-11939957090138204472012-01-02T08:48:00.000-08:002012-01-02T08:49:44.068-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="color: #134f5c; font-size: large;"><u>ಕವನ ಸಂಕಲನಗಳ ಬಿಡುಗಡೆ</u></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDsS7xTvUd_Bv5yfqBFyIAmGcQso4gLNVCbZMu8vNGDtAKkJXR23_UiKCrZeNoMZdFCEZlNZZ_THvvXB5JSitwWUQKIeD_nVU5M1NDO8WVIUGZygdsHlJIugMziOah5ojuj5tKSio0Q1Q/s1600/IMG_1204.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDsS7xTvUd_Bv5yfqBFyIAmGcQso4gLNVCbZMu8vNGDtAKkJXR23_UiKCrZeNoMZdFCEZlNZZ_THvvXB5JSitwWUQKIeD_nVU5M1NDO8WVIUGZygdsHlJIugMziOah5ojuj5tKSio0Q1Q/s320/IMG_1204.JPG" width="320" /></a></div><div><br />
</div>ಮಂಗಳೂರು ತಾಲೂಕು ಚುಟಕ ಸಾಹಿತ್ಯ ಪರಿಷತ್ ವತಿಯಿಂದ ನಿನ್ನೆ ನಗರದಲ್ಲಿ ಶೈಲಜಾ ಪುದುಕೋಳಿ ಅವರ "ಕಣಿವೆಯಾಳದ ಕಾವ್ಯ" ಹಾಗೂ ಶಶಿಕಲಾ ಕದ್ರಿಯವರ "ಇಳಿಹೊತ್ತಿನ ಕೈ ತುತ್ತು" ಕವನ ಸಂಕಲನಗಳನ್ನು ಬಿಡುಗಡೆಗೊಳಿಸಿ ಮಾತನಾಡಿದೆ. ಅಧ್ಯಕ್ಷತೆಯನ್ನು ಸುರತ್ಕಲ್ ಗೋವಿಂದದಾಸ ಕಾಲೇಜಿನ ಕನ್ನಡ ಉಪನ್ಯಾಸಕ ಪ್ರೊ. ಕೃಷ್ಣಮೂರ್ತಿ ಪಿ. ವಹಿಸಿದ್ದರು. ಭಾವದಿಂದ ಧ್ವನಿ, ಧ್ವನಿಯಿಂದ ಸೂಚ್ಯತೆ, ಸೂಚ್ಯತೆಯಿಂದ ಅರ್ಥವಿಪುಲತೆ- ಆಗ ಮಾತ್ರ ಒಳ್ಳೆಯ ಕಾವ್ಯ ಮೂಡಿಬರುತ್ತದೆ ಎಂಬುದು ನನ್ನ ಮಾತಿನ ಮುಖ್ಯಾಂಶವಾಗಿತ್ತು. ಪುಸ್ತಕ ಬಿಡುಗಡೆಯ ಬಳಿಕ ವಿವಿದ ಕವಿಗಳ ಭಾಗವಹಿಸುವಿಕೆಯಲ್ಲಿ ಕವಿಗೋಷ್ಠಿ ಆಯೋಜಿಸಲಾಗಿತ್ತು.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuvpwAFBK7kqgsF-wpMaAq2KvL963BpqtiDSFc76-dBVAEpXgDNStfEVZlubP6xGMcjqAIEYydtzoinH2MNFtCYN1snHR84ZZ9iyxcD-9GyxBHuadM3FhFvk8lS0z1G2Brvm3_4ePHLrg/s1600/IMG_1213.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuvpwAFBK7kqgsF-wpMaAq2KvL963BpqtiDSFc76-dBVAEpXgDNStfEVZlubP6xGMcjqAIEYydtzoinH2MNFtCYN1snHR84ZZ9iyxcD-9GyxBHuadM3FhFvk8lS0z1G2Brvm3_4ePHLrg/s320/IMG_1213.JPG" width="320" /></a></div><div><br />
</div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-80851327880584228952011-12-17T08:44:00.000-08:002011-12-19T08:51:43.093-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><u><span class="Apple-style-span" style="color: #0c343d; font-size: large;">ಒಂದು ಸಂದರ್ಶನ </span></u></div><br />
ಪ್ರಸ್ತುತ ಕರ್ನಾಟಕ ಸರಕಾರದ ದೆಹಲಿ ಪ್ರತಿನಿಧಿ ಮತ್ತು ಸಂಸದರಾಗಿ ಮಂಗಳೂರು ಲೋಕಸಭಾ ಕ್ಷೇತ್ರವನ್ನು ಮೂರು ಬಾರಿ ಪ್ರತಿನಿಧಿಸಿದ್ದ ಶ್ರೀ ವಿ. ಧನಂಜಯಕುಮಾರ್ ಅವರು ಇತ್ತೀಚೆಗೆ ದಕ್ಷಿಣ ಕನ್ನಡ ಜಿಲ್ಲೆಯ ವೇನೂರಿಗೆ ಆಗಮಿಸಿದ್ದರು. ಆ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ ಮಂಗಳೂರು ಆಕಾಶವಾಣಿಗಾಗಿ ಅವರನ್ನು ಸಂದರ್ಶಿಸಿದೆ. ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿ ನನ್ನ ಸಹೋದ್ಯೋಗಿ ಕೆ.ಅಶೋಕ್ ಧ್ವನಿಮುದ್ರಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpIyHS36458ObncX38cca9h65hKg_dSYsDA0FmaY0Uv-TwY0Q6dHUB_rpT9xpybXmqRolaEQAHVuW5I4F-MwnY1PwYA9unSeg3kb0CAp1AVBRKQr_xGG9SOvQ6hmsSw7RX24QU5B3MsOo/s1600/DSC05552+%255B1600x1200%255D+%255B1600x1200%255D.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpIyHS36458ObncX38cca9h65hKg_dSYsDA0FmaY0Uv-TwY0Q6dHUB_rpT9xpybXmqRolaEQAHVuW5I4F-MwnY1PwYA9unSeg3kb0CAp1AVBRKQr_xGG9SOvQ6hmsSw7RX24QU5B3MsOo/s1600/DSC05552+%255B1600x1200%255D+%255B1600x1200%255D.JPG" /></a></div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-19665098679573720942011-12-12T06:32:00.000-08:002011-12-12T06:32:36.320-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><u><b><span class="Apple-style-span" style="color: red; font-size: large;">ಗಂಗಾವತಿಯಲ್ಲಿ ಅಖಿಲ ಭಾರತ ೭೮ನೇ ಕನ್ನಡ ಸಾಹಿತ್ಯ ಸಮ್ಮೇಳನ </span></b></u></div><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt98uBu1PcwoKKl1fUXUllU0F9kpx2Y3MXkCH4mkuT4nn1eaKnd7jcWYG6UHzCM1v9TtGfr_TKyIDQDUhYayv10uKMuLhoemsIL4DqWkxPivF1NUWYPtTeSxWh732n8uqky2KvwIfXkyo/s1600/DSC_0271.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt98uBu1PcwoKKl1fUXUllU0F9kpx2Y3MXkCH4mkuT4nn1eaKnd7jcWYG6UHzCM1v9TtGfr_TKyIDQDUhYayv10uKMuLhoemsIL4DqWkxPivF1NUWYPtTeSxWh732n8uqky2KvwIfXkyo/s320/DSC_0271.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>"ರಾಜ ಎಲ್ಲ ಗೆದ್ದ ಗಜದಂತೆ ಸಿಂಹಾಸನದ ಬಳಿಗೆ ಬಂದ..."</b></td></tr>
</tbody></table>ಅಖಿಲ ಭಾರತ ೭೮ ನೇ ಕನ್ನಡ ಸಾಹಿತ್ಯ ಸಮ್ಮೇಳನ ಮೊನ್ನೆ ದಿನಾಂಕ ೯,೧೦ ಹಾಗೂ ೧೧ ರಂದು ಕೊಪ್ಪಳ ಜಿಲ್ಲೆಯ ಗಂಗಾವತಿಯಲ್ಲಿ ಸಾಹಿತಿ ಡಾ. ಸಿ.ಪಿ.ಕೃಷ್ಣಕುಮಾರ್ ಅವರ ಅಧ್ಯಕ್ಷತೆಯಲ್ಲಿ ಜರುಗಿತು. ೧೧ ರಂದು ಬೆಳಗ್ಗೆ ೯.೩೦ ಕ್ಕೆ ಪ್ರಧಾನ ಕವಿಗೋಷ್ಠಿ ಏರ್ಪಾಟಾಗಿತ್ತು. ಕವಿಗೋಷ್ಠಿಯಲ್ಲಿ ಭಾಗವಹಿಸಲು ನಾನು ಆಹ್ವಾನಿತನಾಗಿದ್ದೆ. ಕವಿಗೋಷ್ಠಿಯ ಅಧ್ಯಕ್ಷತೆಯನ್ನು ಕವಿ ಡಾ. ಬುದ್ದಣ್ಣ ಹಿಂಗಮಿರೆ ವಹಿಸಿದ್ದರು. ನಾನು ನನ್ನ "ಭೋಜರಾಜನ ಸಿಂಹಾಸನ" ಎಂಬ ಕವಿತೆ ಓದಿದೆ. ಪ್ರೇಕ್ಷಕರಿಗೆ ಅದು ತಲಪಿತು ಎಂಬುದು ಕರತಾಡನದಿಂದ ತಿಳಿಯಿತು. ಕವಿತೆ ಓದುತ್ತಿರುವ ಎರಡು ದೃಶ್ಯಗಳನ್ನು ನನ್ನ ಬ್ಲಾಗ್ ಓದುಗರಿಗಾಗಿ ಇಲ್ಲಿ ನೀಡುತ್ತಿದ್ದೇನೆ.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh00QF1DckvIbNwoS-fN9QInF9DstnfOaNVISXA0RME6PhZQVjNgURt-tMS4ilyc3V-DJZiuuM64R3yX7QEVm6svj1tQ9L79BSc1LiidkIDGLx555VPDcfvET63OzUiBCpJQSk3lB2xQtw/s1600/DSC_0272.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh00QF1DckvIbNwoS-fN9QInF9DstnfOaNVISXA0RME6PhZQVjNgURt-tMS4ilyc3V-DJZiuuM64R3yX7QEVm6svj1tQ9L79BSc1LiidkIDGLx555VPDcfvET63OzUiBCpJQSk3lB2xQtw/s320/DSC_0272.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>"ರಾಜ ಒಂದೇ ಒಂದು ಹೆಜ್ಜೆ ಸಿಂಹಾಸನದತ್ತ ಎತ್ತಿಡಬೇಕು... ಅಷ್ಟರಲ್ಲಿ ಶತ್ರುಗಳು ದಾಳಿಯಿಟ್ಟ ಸುದ್ದಿ ಬಂತು!"</b></td></tr>
</tbody></table></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-42827022295133527602011-12-09T07:16:00.000-08:002011-12-09T07:16:13.168-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">ನನ್ನ ಬ್ಲಾಗ್ ಓದುಗರಿಗಾಗಿ ಇವತ್ತು ಒಂದು ಕವನ ಕೊಡ್ತಾ ಇದೇನೆ. ಕೆತ್ತುವುದರಲ್ಲೇ ತಲ್ಲೀನನಾದ ನನ್ನ ಕುರಿತು ಶಿಲೆ ನನ್ನನ್ನೇ ಮಾತಾಡಿಸಿತು. <div><br />
</div><div> <u><span class="Apple-style-span" style="color: #cc0000; font-size: large;"> ಕೆತ್ತಲು ಹೋದೆ</span></u> </div><div><br />
</div><div>ಕೆತ್ತಲು ಹೋದೆ </div><div>ಕೆತ್ತುತ್ತ ಕೆತ್ತುತ್ತ ಕೆತ್ತುತ್ತಲೇ ಕುಳಿತೆ </div><div>ಮೊದಲು ತಲೆ </div><div>ಆಮೇಲೆ ಕಣ್ಣು ಮೂಗು ಕಿವಿ ಬಾಯಿ </div><div>ಕುತ್ತಿಗೆ </div><div>ಭುಜ ಹೊಟ್ಟೆ ಹೊಕ್ಕುಳ </div><div>ತೊಡೆ ಕಾಲು </div><div>ಕೊನೆಗೆ ಪಾದ </div><div>ತಲೆಯೆತ್ತಿ ನಿಲ್ಲಬೇಕು </div><div>ಅದಕ್ಕೆ ಬೆಂಬಲಕ್ಕಾಗಿ ಬೆನ್ನು </div><div>ಹೀಗೆ ಮಾಡುತ್ತಾ ಮಾಡುತ್ತಾ ಇರುವಾಗ </div><div><br />
</div><div>ಮೂರ್ತಿ ಕೇಳಿತು:</div><div>ನೀನೇನು ಮಾಡುತ್ತಿರುವೆ?</div><div>ನಾನು ಒಂದು ಕ್ಷಣ ಸ್ತಬ್ಧ </div><div>ಅಪ್ಪನನ್ನೇ ಮಗು ಕೇಳಿದಂತೆ ಪ್ರಶ್ನೆ </div><div>ಮೂರ್ತಿ ಹೇಳಿತು- </div><div>ನೀನು ಮಾಡುತ್ತಿಲ್ಲ ನನ್ನ </div><div>ನಾನು ಮೊದಲು ಇದ್ದೆ </div><div>ಈಗಲೂ ಇದ್ದೇನೆ </div><div>ನಾಳೆಯೂ ಇರುತ್ತೇನೆ </div><div>ನೀನು ಮಾಡುತ್ತಿರುವೆ ನಿನ್ನನ್ನೆ</div><div>ಎಚ್ಚರ,</div><div>ಒಂದೊಂದು ಪೆಟ್ಟನ್ನು ಜಾಗ್ರತೆಯಿಂದ ಹಾಕು!</div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-3145546433352128402011-12-04T01:32:00.000-08:002011-12-04T01:37:22.631-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><u><b><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">ಸೀಮಾ ಸುಂಕ ಇಲಾಖೆಯ ಕಛೇರಿಯಲ್ಲಿ ಕನ್ನಡ ರಾಜ್ಯೋತ್ಸವ</span></b></u></div><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><b><u><br />
</u></b></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgn0Stb7oXh0Fexb0aHefKdIsWorVR7JBqWw78QHV6q4HEX9iUnNFNIG7rZYEwzvKyXolNp5Ma-_wSpD_c6t86Vd3jNDexsaM0EmR9jFLub-a1an7CtlaLh-zU3hINaYeuP1VHgpaZ5E78/s1600/Picture+046.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgn0Stb7oXh0Fexb0aHefKdIsWorVR7JBqWw78QHV6q4HEX9iUnNFNIG7rZYEwzvKyXolNp5Ma-_wSpD_c6t86Vd3jNDexsaM0EmR9jFLub-a1an7CtlaLh-zU3hINaYeuP1VHgpaZ5E78/s320/Picture+046.jpg" width="320" /></a></div><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6uowlxtwLPfDSU1ZGzgBpIvtL-9HwyfZ93Wa0LV_NGhicC5LZmg_V5JA6nPPu_Tx3jKEO4tDLrw_yE6tLRFbSUDz4CICTCcitekg6Q8anVGYH-RG3Iw21ehk14QfpBCVafwN_9Kinjc0/s1600/Picture+047.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6uowlxtwLPfDSU1ZGzgBpIvtL-9HwyfZ93Wa0LV_NGhicC5LZmg_V5JA6nPPu_Tx3jKEO4tDLrw_yE6tLRFbSUDz4CICTCcitekg6Q8anVGYH-RG3Iw21ehk14QfpBCVafwN_9Kinjc0/s320/Picture+047.jpg" width="320" /></a></div><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><b><u><br />
</u></b></span></div>ಮಂಗಳೂರಿನ ಪಣಂಬೂರಿನಲ್ಲಿರುವ ಸೀಮಾ ಸುಂಕ (ಕಸ್ಟಮ್ಸ್) ಕಛೇರಿಯಲ್ಲಿ ನವೆಂಬರ್ ದಿನಾಂಕ ೩೦ರಂದು ಕನ್ನಡ ರಾಜ್ಯೋತ್ಸವವನ್ನು ಆಚರಿಸಲಾಯಿತು. ಆಯುಕ್ತರಾದ ವಿ.ಎಸ್.ಎನ್.ಚೌಧರಿ ಅಧ್ಯಕ್ಷತೆ ವಹಿಸಿದ್ದರು. ನಾನು ಮುಖ್ಯ ಅತಿಥಿಯಾಗಿ ಭಾಗವಹಿಸಿ ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆಯ ಚರಿತ್ರೆ ಮತ್ತು ಅದರ ಇವತ್ತಿನ ಸ್ಥಿತಿಗತಿಯ ಬಗ್ಗೆ ಮಾತನಾಡಿದೆ. ಕನ್ನಡಿಗರು ಸಾರ್ವಜನಿಕ ಸಭೆಸಮಾರಂಭಗಳಲ್ಲಿ ಮಾತಾಡುವಾಗ ನಮ್ಮ ಬಗ್ಗೆ ನಕಾರಾತ್ಮಕವಾಗಿ ಮಾತಾಡುತ್ತಾರೆ ಅಲ್ಲದೆ ಇತರ ಭಾಷಿಕರೊಂದಿಗೆ ಹೋಲಿಸಿ ನಮ್ಮ ದೌರ್ಬಲ್ಯಗಳನ್ನು ಎತ್ತಿ ಆಡುತ್ತಾರೆ. ಇದರಿಂದ ಕನ್ನಡಿಗರ ನೈತಿಕತೆ ಕುಂದುವುದಲ್ಲದೆ ಇತರ ಭಾಷಿಕರ ಮುಂದೆ ಹಾಸ್ಯಾಸ್ಪದವಾಗಬೇಕಾಗುತ್ತದೆ. ಈ ಪರಿಸ್ಥಿತಿ ತಪ್ಪಬೇಕು, ನಾವು ನಮ್ಮ ಶಕ್ತಿ ಸಾಮರ್ಥ್ಯಗಳನ್ನು ಎತ್ತಿ ಆಡುವಂತಾಗಬೇಕು ಎಂದು ನಾನು ಉಪನ್ಯಾಸದಲ್ಲಿ ಹೇಳಿದೆ.<br />
<br />
ವಿವಿಧ ಸ್ಪರ್ಧೆಗಳಲ್ಲಿ ವಿಜೇತರಾದವರಿಗೆ ಬಹುಮಾನ ವಿತರಿಸುವ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮವಿತ್ತು. ಶ್ರೀ ಗೋಪಾಲಕೃಷ್ಣ ಭಟ್ ಸ್ವಾಗತಿಸಿದರು. ಶ್ರೀ ಮಹೇಶ ಭಟ್ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ನಿರೂಪಿಸಿದರು. ಮನೋರಂಜನಾ ಸಂಘದ ಕಾರ್ಯದರ್ಶಿ ಎಚ್.ಎನ್. ರವಿಶಂಕರ್ ವಂದನಾರ್ಪಣೆಗೈದರು. </div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-79053909614572552022011-12-04T01:00:00.000-08:002011-12-04T01:00:43.208-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><u><b><span class="Apple-style-span" style="color: #20124d; font-size: large;">ಉಡುಪಿಯಲ್ಲಿ ಮಕ್ಕಳ ಗಮಕ ಸಮ್ಮೇಳನ</span></b></u></div><br />
ಮೊನ್ನೆ ನವಂಬರ್ ದಿನಾಂಕ ೨೬ ಹಾಗು ೨೭ರಂದು ಉಡುಪಿಯ ರಾಜಾಂಗಣದಲ್ಲಿ ಅಖಿಲ ಕರ್ನಾಟಕ ಎರಡನೆಯ ಮಕ್ಕಳ ಗಮಕ ಸಮ್ಮೇಳನ ಜರುಗಿತು. ಸಮಾರೋಪ ಸಮಾರಂಭಕ್ಕೆ ನನ್ನನ್ನು ಮುಖ್ಯಅತಿಥಿಯಾಗಿ ಆಹ್ವಾನಿಸಿದ್ದರು. ಸಮಾರಂಭದ ಮೂರು ದೃಶ್ಯಗಳನ್ನು ಕಾಣಬಹುದು...<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxLw7yoiz3OfnJ8BaOPFCv0zq5Tci0Z6IPWyCQ3NpgwzMdeeUN93W4Hzv42YZ-nDTKl85GTENdzKEl7BL5QITJtppyS-sRVFAMYgyjG7HYVjtVm4qBHJOgbD9BFxqwDoqkUtWPTND9pw8/s1600/img270.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxLw7yoiz3OfnJ8BaOPFCv0zq5Tci0Z6IPWyCQ3NpgwzMdeeUN93W4Hzv42YZ-nDTKl85GTENdzKEl7BL5QITJtppyS-sRVFAMYgyjG7HYVjtVm4qBHJOgbD9BFxqwDoqkUtWPTND9pw8/s640/img270.jpg" width="328" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i><b>ಕರ್ನಾಟಕ ಗಮಕಕಲಾ ಪರಿಷತ್ತಿನ ಅಧ್ಯಕ್ಷರಾದ ಶ್ರೀ ಎಂ.ಆರ್. ಸತ್ಯನಾರಾಯಣ ಮತ್ತು ದಕ್ಷಿಣ ಕನ್ನಡ ಜಿಲ್ಲಾ ಸಾಹಿತ್ಯ ಪರಿಷತ್ತಿನ ಅಧ್ಯ ಕ್ಷರಾದ <br />
ಶ್ರೀ ಪ್ರದೀಪ್ ಕುಮಾರ್ ಕಲ್ಕೂರ ಸ್ಮರಣಿಕೆಯನ್ನು ನೀಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.</b></i></td></tr>
</tbody></table><br />
</div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-18953199447151344912011-11-16T08:19:00.001-08:002011-12-04T01:10:16.046-08:00ಮಕ್ಕಳ ದಿನಾಚರಣೆಯ ಅಂಗವಾಗಿ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b><span class="Apple-style-span" style="color: #741b47; font-size: large;"><i><u>ಆಗಮನ ಶಾಲೆಯಲ್ಲಿ ಛದ್ಮವೇಷ ಸ್ಫರ್ಧೆ</u></i></span></b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgE9l4TRmUNu0FgEybqgPA5RScIcql0eRPdMPscJE7SPtefAKiYiEEjS-Jh-3HYslo9sLnyIZjgNTHpcQA1qzGfgjnzjBUdBoLtPIDYoEerXONfPMNjHaR98s1rwWPpTJiRQ8_9x8EdcdA/s1600/IMG_0712.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgE9l4TRmUNu0FgEybqgPA5RScIcql0eRPdMPscJE7SPtefAKiYiEEjS-Jh-3HYslo9sLnyIZjgNTHpcQA1qzGfgjnzjBUdBoLtPIDYoEerXONfPMNjHaR98s1rwWPpTJiRQ8_9x8EdcdA/s320/IMG_0712.JPG" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaG4w5wxiY-kOvMmUFoswFS6FEUkHC_h8ZkC3Iw5axcRNkHQQcmCrsPMS_r20ZmdSFlc15Bo7o7JWGU-7PTRFwDmiv0uJN2ru4J9bOEtmnRxO3JhDg1agD6XBypvjWxV20nb8QKzZBzHE/s1600/IMG_0714.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaG4w5wxiY-kOvMmUFoswFS6FEUkHC_h8ZkC3Iw5axcRNkHQQcmCrsPMS_r20ZmdSFlc15Bo7o7JWGU-7PTRFwDmiv0uJN2ru4J9bOEtmnRxO3JhDg1agD6XBypvjWxV20nb8QKzZBzHE/s320/IMG_0714.JPG" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div>ಆಗಮನ ಶಾಲೆಯಲ್ಲಿ ನಿನ್ನೆ ಛದ್ಮವೇಷ ಸ್ಪರ್ಧೆ ಜರುಗಿತು. ಸುಮಾರು ನಲವತ್ತೈದು ಮಂದಿ ಮಕ್ಕಳು ಭಾಗವಹಿಸಿದ್ದರು. ಆಗಮ ಪುರೋಹಿತರ ವೇಷ ಧರಿಸಿ ಪೂಜೆ ಮಾಡಿ ಪ್ರಸಾದ ವಿತರಣೆಯನ್ನೂ ಮಾಡಿದ. ಕೊನೆಯಲ್ಲಿ ಫಲಿತಾಂಶ ಘೋಷಿಸಿದಾಗ ಅವನಿಗೆ ಮೊದಲ ಸ್ಥಾನ ಬಂದಿತ್ತು. ಈ ಎರಡು ಭಾವಚಿತ್ರಗಳು ಛದ್ಮವೇಷ ಸ್ಫರ್ಧೆಯ ಸನ್ನಿವೇಶಗಳನ್ನು ತೋರಿಸುತ್ತವೆ.</div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-90451904435353208372011-11-11T05:37:00.000-08:002011-11-11T05:37:50.428-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><b><u><span class="Apple-style-span" style="color: #274e13; font-size: large;">"ಮಂಗಳೂರು" ಸ್ಥಳನಾಮದ ವ್ಯುತ್ಪತ್ತಿ</span></u></b></div><div><br />
</div><div><span class="Apple-style-span" style="color: #38761d;">"ಮಂಗಳೂರು" ಎನ್ನುವ ಸ್ಥಳನಾಮ ಮೇರ್ಕಳ ಎನ್ನುವ ಶಬ್ದದಿಂದ ನಿಷ್ಪನ್ನಗೊಂಡಿರಬೇಕೆಂದು ತೋರುತ್ತದೆ. ಮೇರರ+ಕಳ ಮೇರ್ಕಳ. ಮೇರರು ವಾಸಿಸುತ್ತಿದ್ದ ಸ್ಥಳ ಎಂದು ಇದರ ಅರ್ಥ (ಭಟ್ಟರ+ಕಳ>ಭಟ್ಕಳ ಆದಂತೆ). ಕರಾವಳಿಯ ಬುಡಕಟ್ಟು ಜನಾಂಗಕ್ಕೆ ಸೇರಿದ ಬ್ಯಾರಿಗಳು ಮಂಗಳೂರನ್ನು ಇವತ್ತಿಗೂ ತಮ್ಮ ಬ್ಯಾರಿ ಭಾಷೆಯಲ್ಲಿ ’ಮೈಕ್ಕಲ’ ಎಂದೇ ಕರೆಯುತ್ತಾರೆ. ಮೇರ್ಕಳ ಎಂಬುದು ಬ್ಯಾರಿ ಭಾಷೆಯಲ್ಲಿ ಅಪಭ್ರಂಶಗೊಂಡು ಮೈಕ್ಕಲ ಆಗಿರಬೇಕು : ಮೇರ್ಕಳ>ಮೈಕ್ಕಲ.</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="color: #38761d;"><br />
</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="color: #38761d;">ಕರಾವಳಿಯಲ್ಲಿ ಕನ್ನಡದ ಪ್ರಾದುರ್ಭಾವದ ಬಳಿಕ ಮೇರ್ಕಳ ಅಥವಾ ಮೈಕ್ಕಲ ಸಂಸ್ಕೃತೀಕರಣಗೊಂಡು ’ಮಂಗಲ’ ಆಗಿರುವ ಸಾಧ್ಯತೆ ಇದೆ : ಮೇರ್ಕಳ>ಮೈಕ್ಕಲ>ಮಂಗಲ. ಕ್ರಮೇಣ ಮಂಗಲಕ್ಕೆ ’ಊರು’ ಸೇರಿ ಮಂಗಳೂರು ಆಗಿರಬೇಕು. ಅವಿಭಜಿತ ದಕ್ಷಿಣ ಕನ್ನಡ ಜಿಲ್ಲೆಯಲ್ಲಿ ಮೈರ್ಕಳ, ಕುಡಾಲ ಮೇರ್ಕಳ ಎಂಬ ಊರುಗಳು ಇವತ್ತಿಗೂ ಇವೆ. ಪರಿಶಿಷ್ಟ ಜಾತಿಯ ಮೇರರು ಕರಾವಳಿಯ ಮೂಲನಿವಾಸಿಗರೂ ಆಗಿದ್ದಾರೆ.</span></div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-33598515442871260052011-08-20T09:04:00.000-07:002011-08-21T19:26:01.641-07:00ರಾಷ್ಟ್ರೀಯ ಕವಿಗೋಷ್ಟಿ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbDS4RGAVHMmLrbz_j4-_f3lgQMdSxDR7xrQ_ezB8oBdsfqP1qmXpgAueW_N__Xpc6FyLpPvpC9iXall5kGCyR4FVvgdij8mEIrlPDhRaYVKxjIdHQopBUH9uLz2_2J-peiom4jFW1CqU/s1600/DSC_4012+%25281%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbDS4RGAVHMmLrbz_j4-_f3lgQMdSxDR7xrQ_ezB8oBdsfqP1qmXpgAueW_N__Xpc6FyLpPvpC9iXall5kGCyR4FVvgdij8mEIrlPDhRaYVKxjIdHQopBUH9uLz2_2J-peiom4jFW1CqU/s320/DSC_4012+%25281%2529.JPG" width="320" /></a></div><br />
ರವೀಂದ್ರನಾಥ ಟಾಗೋರರ ೧೫೦ ನೇ ಜನ್ಮದಿನಾಚರಣೆ ಅಂಗವಾಗಿ ಕೇಂದ್ರ ಸಾಹಿತ್ಯ ಅಕಾಡೆಮಿಯು ಇದೇ ದಿನಾಂಕ ೮ರ ಸೋಮವಾರ ಬೆಂಗಳೂರಿನ ಸೆಂಟ್ರಲ್ ಕಾಲೇಜ್ ಸಭಾಂಗಣದಲ್ಲಿ ರಾಷ್ಟ್ರೀಯ ಮಟ್ಟದ ಸರ್ವಭಾಷಾ ಕವಿಸಮ್ಮೇಳನ ಏರ್ಪಡಿಸಿತ್ತು. ತುಳು ಭಾಷೆಯನ್ನು ಪ್ರತಿನಿಧಿಸಿ ನಾನು, ತುಳುಭಾಷೆ, ಸಾಹಿತ್ಯದ ಸಂಕ್ಷಿಪ್ತ ಚರಿತ್ರೆಯನ್ನು ತಿಳಿಸಿ ಸುಮಾರು ಹತ್ತು ನಿಮಿಷ ಸ್ವರಚಿತ ಕವನಗಳನ್ನು ವಾಚಿಸಿದೆ. ಹಿರಿಯ ಕನ್ನಡ ಕವಿಗಳಾದ ಪ್ರೊ| ಜಿ. ಎಸ್. ಸಿದ್ಧಲಿಂಗಯ್ಯ ಕವಿಗೋಷ್ಟಿಯ ಅಧ್ಯಕ್ಷತೆ ವಹಿಸಿದ್ದರು.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1LY-Fe3YjBZ_PnFWUP2TXxsaK6VhA6R0wgRIRqiSuSlvsq1DxGUaRERraCF8cDUdyLV2d-YYGTf2ukhdXKOMfUetYIi7EmQa9hHtCA47h4sNYIjveTDE3Py6uMFSrX6org99Gk3V1TsQ/s1600/DSC_4019.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1LY-Fe3YjBZ_PnFWUP2TXxsaK6VhA6R0wgRIRqiSuSlvsq1DxGUaRERraCF8cDUdyLV2d-YYGTf2ukhdXKOMfUetYIi7EmQa9hHtCA47h4sNYIjveTDE3Py6uMFSrX6org99Gk3V1TsQ/s320/DSC_4019.JPG" width="320" /></a></div><br />
</div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-31192773881427430452011-08-16T07:44:00.000-07:002011-08-16T07:46:50.491-07:00ಕಾಸರಗೋಡಿನಲ್ಲಿ ಅರ್ಥಾಳ ಸಂಗೀತ ಕಛೇರಿ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXPoMJ0nJ4SnuzZyOmdG652croWXwUqOMPbGdbv43QEqdPDm0FoyMEAIWAueWzEnP6X_4MXLRwXJAWUO9zv0abM8qg9Y8QpXPq8ywwcvLd590MNB34zdbWrLiYrkFKf81NTrUR-ruVJwQ/s1600/artha+perla.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXPoMJ0nJ4SnuzZyOmdG652croWXwUqOMPbGdbv43QEqdPDm0FoyMEAIWAueWzEnP6X_4MXLRwXJAWUO9zv0abM8qg9Y8QpXPq8ywwcvLd590MNB34zdbWrLiYrkFKf81NTrUR-ruVJwQ/s320/artha+perla.JPG" width="320" /></a></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><br />
</td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif; font-size: small; line-height: 15px;">ಶ್ರೀ ಗುರು ರಾಘವೇಂದ್ರ ಸ್ವಾಮಿಗಳ ಆರಾಧನೋತ್ಸವದ ಅಂಗವಾಗಿ ದಿನಾಂಕ ೧೫ರ ಸೋಮವಾರದಂದು ಕಾಸರಗೋಡಿನ ಕೂಡ್ಲು ಗುಡ್ಡೆ ಶ್ರೀ ಮಹಾಲಿಂಗೇಶ್ವರ ದೇವಸ್ಥಾನದಲ್ಲಿ ಯುವ ಕಲಾವಿದೆ ಅರ್ಥಾ ಪೆರ್ಲ ಅವರಿಂದ ಶಾಸ್ತ್ರೀಯ ಸಂಗೀತ ಕಛೇರಿ ಜರುಗಿತು. ಪಕ್ಕವಾದ್ಯದಲ್ಲಿ ಬಳ್ಳಪದವು ವಿದ್ವಾನ್ ಶ್ರೀ ಯೋಗೀಶ ಶರ್ಮ (ಮೃದಂಗ) ಹಾಗೂ ಶ್ರೀ ಪ್ರಭಾಕರ ಕುಂಜಾರು (ಪಿಟೀಲು) ಸಹಕರಿಸಿದರು.</span></td></tr>
</tbody></table></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-63711430814819137932011-08-16T07:34:00.000-07:002011-08-16T07:34:53.594-07:00ಉಡುಪಿ ಪರ್ಯಾಯ ಸ್ವಾಮೀಜಿಯವರ ಸಂದರ್ಶನ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5-xd8bCX9aQh_l1268h34iKuIY33ofsZlx3pYKSCSSO6iM9bfTrvLekyFRGvj2LJY6Vgoea1XxQaeIHW23PY4cLb-48dKJLZjUx2QyoYeoxDRMFeneJ6cSiDXBXUslB3fpNjlgHLjAeg/s1600/IMG_0367.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5-xd8bCX9aQh_l1268h34iKuIY33ofsZlx3pYKSCSSO6iM9bfTrvLekyFRGvj2LJY6Vgoea1XxQaeIHW23PY4cLb-48dKJLZjUx2QyoYeoxDRMFeneJ6cSiDXBXUslB3fpNjlgHLjAeg/s320/IMG_0367.JPG" width="320" /></a></div><div><br />
</div>ಪ್ರತಿವರ್ಷ ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣ ಜನ್ಮಾಷ್ಟಮಿಯಂದು ಉಡುಪಿ ಪರ್ಯಾಯ ಮಠಾಧೀಶರ ಚಿಂತನವನ್ನು ಮಂಗಳೂರು ಆಕಾಶವಾಣಿಯು ಪ್ರಸಾರ ಮಾಡುತ್ತ ಬಂದಿದೆ. ನಾಡಿದ್ದು ದಿನಾಂಕ ೨೨ರ ಸೋಮವಾರದಂದು ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣ ಜನ್ಮಾಷ್ಟಮಿ. ಪರ್ಯಾಯ ಶಿರೂರು ಮಾಠಾಧೀಶರ ಸಂದೇಶವನ್ನು ಧ್ವನಿಮುದ್ರಿಸಲು ಇಂದು ಉಡುಪಿಗೆ ಹೋಗಿದ್ದೆವು. ಧ್ವನಿಮುದ್ರಣದ ಬಳಿಕ ಸ್ವಾಮೀಜಿ ಫಲಮಂತ್ರಾಕ್ಷತೆ ನೀಡಿ ನಮ್ನನ್ನು ಹರಸಿದರು. ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿ ಪ್ರಸಾರ ನಿರ್ವಾಹಕ ಡಾ|| ಬಿ. ಎಂ. ಶರಭೇಂದ್ರಸ್ವಾಮಿ ಇದ್ದಾರೆ.</div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-26790034255384370442011-07-19T05:52:00.000-07:002011-07-19T05:54:02.987-07:00ವರದಿ<div style="text-align: center;"><b><u><span class="Apple-style-span" style="color: #741b47; font-size: large;">ಬೆಳಗಾವಿಯಲ್ಲಿ ಸಾಹಿತ್ಯ ವಿಚಾರ ಸಂಕಿರಣ</span></u></b></div><div><br />
</div><div><b>ಜಿನದತ್ತ ದೇಸಾಯಿಯವರು ಕನ್ನಡದ ಹಿರಿಯ ಕವಿಗಳಲ್ಲಿ ಒಬ್ಬರು. ಸುಮಾರು ೬೦ ವರ್ಷಗಳಿಂದ ಕಾವ್ಯ ವ್ಯವಸಾಯ ಮಾಡುತ್ತ ಬಂದಿರುವ ಅವರು ಜಿ ಎಸ್ ಎಸ್, ಕಣವಿ ಮೊದಲಾದವರ ಸಮಕಾಲೀನರು. ಅವರ ಮೊದಲ ಕವನ ಸಂಕಲನ "ನೀಲಾಂಜನ" ೧೯೫೪ರಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಟವಾಯಿತು. ಅವರ ಸಾಹಿತ್ಯ ಗುರುಗಳಾದ ವಿ.ಕೃ.ಗೋಕಾಕರು ಆ ಸಂಕಲನಕ್ಕೆ ಮುನ್ನುಡಿ ಬರೆದಿದ್ದರು.</b></div><div><b><br />
</b></div><div><b>ಕಾರಣಾಂತರದಿಂದ ಕನ್ನಡ ಸಾಹಿತ್ಯ ಅಧ್ಯಯನ ಕೈಬಿಟ್ಟು, ಅವರು ಕಾನೂನು ಪದವಿ ಓದಬೇಕಾಯಿತು. ಅನಂತರ ವಕೀಲಿ ವೃತ್ತಿ ಕೈಗೊಂಡು, ಬಳಿಕ ನ್ಯಾಯಾಧೀಶರಾದರು. ಹೀಗಾಗಿ ಅವರ ಸಾಹಿತ್ಯ ವ್ಯವಸಾಯ ಹಿಂದೆ ಬಿತ್ತು. ಆದರೂ ಅವರ ಆಂತರ್ಯದೊಳಗೆ ಒಬ್ಬ ಕವಿ ತುಡಿಯುತ್ತಲೇ ಇದ್ದ.</b></div><div><br />
</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6tA-kJHtrn7Xg_wgmQJ1Hbobb00TPjRfLLjPGCIngVduOdiwlKhU-8RHw3u5087jk22HMTDJwaySl5F-UQMjj3ACfZU3ol3R6TSI9HlVlc23beLXbXYsMUhFrHM3vhXlYeFdYPrR8bVY/s1600/dr.VKP.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="205" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6tA-kJHtrn7Xg_wgmQJ1Hbobb00TPjRfLLjPGCIngVduOdiwlKhU-8RHw3u5087jk22HMTDJwaySl5F-UQMjj3ACfZU3ol3R6TSI9HlVlc23beLXbXYsMUhFrHM3vhXlYeFdYPrR8bVY/s320/dr.VKP.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b><i><span class="Apple-style-span" style="color: #a64d79;"><u>ಈ ಬ್ಲಾಗಿಗ ಉಪನ್ಯಾಸ ನೀಡುತ್ತಿರುವುದು.</u></span></i></b></td></tr>
</tbody></table><div><br />
</div><div><b>ಈಗ್ಗೆ ನಾಲ್ಕೈದು ವರ್ಷಗಳ ಹಿಂದೆ ನಿವೃತ್ತರಾಗಿ, ಮತ್ತೆ ಕಾವ್ಯ ವ್ಯವಸಾಯಕ್ಕೆ ಇಳಿದರು. ಇದುವರೆಗೆ ಆರು ಸಂಕಲನಗಳನ್ನು ತಂದಿರುವ ಅವರ "ಸಮಗ್ರ ಕಾವ್ಯ"ವು ಇತ್ತೀಚೆಗೆ ಬಿಡುಗಡೆಯಾಗಿದೆ.</b></div><div><b><br />
</b></div><div><b>ಕರ್ನಾಟಕ ಸಾಹಿತ್ಯ ಅಕಾಡೆಮಿಯು ಮೊನ್ನೆ ದಿನಾಂಕ ೧೭ರಂದು ಬೆಳಗಾವಿಯ ಸಾಹಿತ್ಯ ಭವನದಲ್ಲಿ ದೇಸಾಯರ ಸಾಹಿತ್ಯದ ಕುರಿತು ಒಂದು ದಿನದ ವಿಚಾರ ಸಂಕಿರಣ ಏರ್ಪಡಿಸಿತ್ತು. "ಜಿನದತ್ತ ದೇಸಾಯಿಯವರ ಕಾವ್ಯದಲ್ಲಿ ಪ್ರತಿಮಾ ವಿನ್ಯಾಸ" ಎಂಬ ವಿಷಯದ ಕುರಿತು ಉಪನ್ಯಾಸ ನೀಡಲು ನನ್ನನ್ನು ಆಹ್ವಾನಿಸಿದ್ದರು. ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ತುಂಬ ಚೆನ್ನಾಗಿ, ಅಚ್ಚುಕಟ್ಟಾಗಿ ನಡೆಯಿತು. ಚಂದ್ರಕಾಂತ ಕುಸನೂರ, ನಾ.ಮೊಗಸಾಲೆ, ಬಸವರಾಜ ವಕ್ಕುಂದ, ಸರಜೂ ಕಾಟ್ಕರ್, ರಾಮಕೃಷ್ಣ ಮರಾಠೆ, ಎಚ್. ಬಿ. ಕೋಲ್ಕಾರ್ ಮೊದಲಾದವರು ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದಲ್ಲಿ ಭಾಗವಹಿಸಿದ್ದರು. ಜಿನದತ್ತ ದೇಸಾಯಿಯವರು ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಪೂರ್ತಿ ಉಪಸ್ಥಿತರಿದ್ದು ಆನಂದಿಸಿದರು.</b></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-47985478842326531462011-07-15T06:38:00.000-07:002011-07-15T06:38:16.175-07:00<div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="color: #6aa84f; font-size: large;"><u><b>ಕವಿ ಎಚ್. ಎಸ್. ವಿ. ಅವರೊಂದಿಗೆ ಒಂದು ಸಂಜೆ</b></u></span></div><br />
ಹಿರಿಯ ಕವಿ ಡಾ. ಎಚ್. ಎಸ್. ವೆಂಕಟೇಶಮೂರ್ತಿ ಅವರು ದಾಸ ಸಾಹಿತ್ಯ ಸಮ್ಮೇಳನದಲ್ಲಿ ಭಾಗವಹಿಸಲು ಮಂಗಳೂರಿಗೆ ಬಂದಿದ್ದರು. ಬಹುಕಾಲದ ಆತ್ಮೀಯ ಗೆಳೆಯ ಎಂಬ ಪ್ರೀತಿಯಿಂದ ಕರೆದ ಕೂಡಲೇ ಆಕಾಶವಾಣಿಗೆ ಬಂದರು. ನಮ್ಮೊಂದಿಗೆ ಸುಮಾರು ಎರಡು ಗಂಟೆಗಳ ಕಾಲ ಸಾಹಿತ್ಯ ಚರ್ಚೆ ನಡೆಸಿದರು. ಇದೇ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ ಆಕಾಶವಾಣಿಗಾಗಿ ಮಾತಾಡಿಸುವ ಆಲೋಚನೆ ಬಂದಿತು. ನೇರವಾಗಿ ಅವರನ್ನು ಸ್ಟುಡಿಯೋಗೆ ಆಹ್ವಾನಿಸಿದೆವು. ಸಮಕಾಲೀನ ಸಾಹಿತ್ಯ, ಕಾವ್ಯ ಮತ್ತು ಕಾವ್ಯವನ್ನು ಬಗೆವ ಬಗೆ ಮುಂತಾದವುಗಳ ಕುರಿತು ಅರ್ಧ ಗಂಟೆ ಗಂಭೀರ ಚರ್ಚೆ ಸಾಗಿತು.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyd9W1kJ-Gk4mGuPF6AkVwPuAde56gV4ttsAfZvnxSNqHZNXDsN9GZ7Ro8FCcHOF1Ngk5JI607NEG3NsVqqY_1yiXaeSSKH4ZknL1UlbMC_dzjU8bErMhrZDDdb1ecYuzw2511pzRH500/s1600/hsv.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyd9W1kJ-Gk4mGuPF6AkVwPuAde56gV4ttsAfZvnxSNqHZNXDsN9GZ7Ro8FCcHOF1Ngk5JI607NEG3NsVqqY_1yiXaeSSKH4ZknL1UlbMC_dzjU8bErMhrZDDdb1ecYuzw2511pzRH500/s320/hsv.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b><i>" ಕಾವ್ಯವೆಂದರೆ ಒಂದು ನದಿಯ ಹಾಗೆ. ನದಿಯಲ್ಲಿ ಬೆರಳಿಟ್ಟರೆ ಇಡೀ ನದಿ ಅನುಭವಕ್ಕೆ ಬರುವ ಹಾಗೆ ಒಂದು ಕವಿತೆ ಓದಿದರೆ ಕಾವ್ಯಚರಿತ್ರೆಯೇ ಅನಾವರಣವಾಗಬೇಕು. ಈ ಸಾತತ್ಯ ಕಂಡು ಬಂದರೆ ಮಾತ್ರ ಕಾವ್ಯದ ಭಾರ ಮನವರಿಕೆಯಾಗುವುದು"<br />
(ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ಡಾ. ವಸಂತಕುಮಾರ ಪೆರ್ಲ ಮತ್ತು ಡಾ. ಎಚ್. ಎಸ್. ವಿ.)</i></b></td></tr>
</tbody></table>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-74364043685065822092011-07-15T06:22:00.000-07:002011-07-15T06:22:46.119-07:00<div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: red; font-size: large;"><u>ವಾರದ ಅತಿಥಿಯಾಗಿ ಶ್ರೀ ಆಸ್ಕರ್ ಫೆರ್ನಾಂಡಿಸ್</u></span></div><br />
ಮಂಗಳೂರು ಆಕಾಶವಾಣಿಯಲ್ಲಿ "ವಾರದ ಅತಿಥಿ" ಎಂಬ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮವೊಂದನ್ನು ನಾವು ಪ್ರಸಾರ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದು, ಈ ವಾರ ನಮ್ಮ ಅತಿಥಿಯಾಗಿ ಆಗಮಿಸಿದವರು ರಾಜ್ಯ ಸಭಾ ಸದಸ್ಯರಾದ ಶ್ರೀ ಆಸ್ಕರ್ ಫೆರ್ನಾಂಡಿಸ್ ಅವರು. ಅವರ ಬದುಕು ಮತ್ತು ಸಾಧನೆಯ ಕುರಿತು ಸುಮಾರು ಒಂದು ಗಂಟೆ ಅವಧಿಯ ಸಂದರ್ಶನ ಧ್ವನಿಮುದ್ರಿಸಿಕೊಂಡೆವು. ತಮ್ಮ ಬಾಲ್ಯ , ಶಿಕ್ಷಣ ಹಾಗೂ ಸಾಧನೆಯ ಕುರಿತು ಅವರು ಮಾತಾಡಿದರು. ಅವರು ನಿಲಯಕ್ಕೆ ಬಂದಾಗಿನ ಕೆಲವು ಸನ್ನಿವೇಶಗಳನ್ನು ಸಹೋದ್ಯೋಗಿ ಗೆಳೆಯ ಕೆ. ಅಶೋಕ ತಮ್ಮ ಕ್ಯಾಮೆರಾದಲ್ಲಿ ಸೆರೆ ಹಿಡಿದರು.<br />
<div><br />
</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQsD1qUWgvVLk8i0Qs7-KCWD7swEpE04pBtz0q8qJ5c8WAYv4DhDfQrI-O7qbVRub1T_6RBXwklbK5WQmAo7WeHRUa3hHI77vnMqW-4hIjS8sxSUP6JKwiMBWgagGswFyc20ORc4zNvgU/s1600/pow.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQsD1qUWgvVLk8i0Qs7-KCWD7swEpE04pBtz0q8qJ5c8WAYv4DhDfQrI-O7qbVRub1T_6RBXwklbK5WQmAo7WeHRUa3hHI77vnMqW-4hIjS8sxSUP6JKwiMBWgagGswFyc20ORc4zNvgU/s320/pow.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i><b>ಶ್ರೀ ಆಸ್ಕರ್ ಫೆರ್ನಾಂಡಿಸ್, ಡಾ. ಸದಾನಂದ ಪೆರ್ಲ, ಶ್ರೀ ಸದಾನಂದ ಹೊಳ್ಳ ಹಾಗೂ ಡಾ. ವಸಂತಕುಮಾರ ಪೆರ್ಲ</b></i></td></tr>
</tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdSi66ktT5Vxuhyc7LULiS6OYato1oOqTX6z7Im6DiVw4IaD3820_PE3yl7mt_5P2WJzSKEpR5YvrwemGsu9zMzF2sJcG1HeUJqDAwWWqRj1ESmgqFg87Wzinvh90EkBdmXltLhR1CK7s/s1600/pow1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdSi66ktT5Vxuhyc7LULiS6OYato1oOqTX6z7Im6DiVw4IaD3820_PE3yl7mt_5P2WJzSKEpR5YvrwemGsu9zMzF2sJcG1HeUJqDAwWWqRj1ESmgqFg87Wzinvh90EkBdmXltLhR1CK7s/s320/pow1.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b><i>ಸ್ಟುಡಿಯೋದಲ್ಲಿ ಶ್ರೀ ಆಸ್ಕರ್ ಅವರನ್ನು ಸಂದರ್ಶಿಸುತ್ತಿರುವ ಈ ಬ್ಲಾಗಿಗ </i></b></td></tr>
</tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7zJGlZnMXaVMhOWulb1tBvNj5w09rRDjoYvSPKlYnsNFTE2dnORS_2Z0g2rKPqSWlmUHl9jFiTNE_K1RPqAsfvOBnnJ_BGh7PGB8DSU3fBvJPnIXCc8NySQha9mmffCnjeX0ZamWSUk0/s1600/pow2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7zJGlZnMXaVMhOWulb1tBvNj5w09rRDjoYvSPKlYnsNFTE2dnORS_2Z0g2rKPqSWlmUHl9jFiTNE_K1RPqAsfvOBnnJ_BGh7PGB8DSU3fBvJPnIXCc8NySQha9mmffCnjeX0ZamWSUk0/s320/pow2.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b><i>ಸಂದರ್ಶನದ ಇನ್ನೊಂದು ಸನ್ನಿವೇಶ</i></b></td></tr>
</tbody></table>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-46845253373509518572011-07-03T02:00:00.000-07:002011-07-03T09:31:40.989-07:00ಸಂದರ್ಶನ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"> <span class="Apple-style-span" style="color: red;"><u> ನೃತ್ಯಗುರುಗಳೊಂದಿಗೆ ಅರ್ಧ ದಿನ </u></span></span></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">ಮಾಸ್ಟರ್ ವಿಠಲ್ ಕರಾವಳಿ ಕರ್ನಾಟಕದ ಹಿರಿಯ ನೃತ್ಯಗುರುಗಳಲ್ಲಿ ಒಬ್ಬರು. ೮೪ ವರ್ಷ ವಯಸ್ಸಿನ ಅವರು ಈಗ ರಂಗದಿಂದ ಹಿಂದೆ ಸರಿದಿದ್ದರೂ, ಭರತನಾಟ್ಯವೆಂದರೆ ಇವತ್ತಿಗೂ ಭಾವೋದ್ವೇಗಕ್ಕೆ ಒಳಗಾಗುತ್ತಾರೆ. ಭರತನಾಟ್ಯದ ಶಾಸ್ತ್ರೀಯತೆ ಮತ್ತು ಪ್ರದರ್ಶನದ ವಿಚಾರ ಬಂದಾಗ ಉದಾಹರಣೆ ಮತ್ತು ಪ್ರಾತ್ಯಕ್ಷಿಕೆ ಸಹಿತ ವಿವರಿಸುತ್ತಾರೆ. ಶುದ್ಧ ಶಾಸ್ತ್ರೀಯವಾದ ಈ ಕಲೆ ಅದರ ಸಂವಿಧಾನದಲ್ಲೇ ಇರಬೇಕು, ಆದರೆ ಕಾಲಿಕವಾದ ಕೆಲವು ಪ್ರಭಾವಗಳು ತಲೆದೋರಿದರೆ ಅದರಿಂದ ತಪ್ಪೇನೂ ಇಲ್ಲ ಎನ್ನುತ್ತಾರೆ. ಬಹುಶ: ಅವರ ಮಾತಿನಲ್ಲಿ ಇದನ್ನು 'ಶೈಲಿ' ಎಂದು ಕರೆಯಬಹುದು. </div></div></div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjX4lIiGZJkJToAhRXTLlHx2OV1CZl2tTeQ-66P7aaT5PAdL24yTMcQX2clc-6HT9TJ_wA28evsdZjGy-zHP7WMO55xJN54qbQ3NKt_jBf4IxYo2BLq-IBEaa8WY_oMCm-dTduPIJgLNQ0/s1600/IMG_9358.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjX4lIiGZJkJToAhRXTLlHx2OV1CZl2tTeQ-66P7aaT5PAdL24yTMcQX2clc-6HT9TJ_wA28evsdZjGy-zHP7WMO55xJN54qbQ3NKt_jBf4IxYo2BLq-IBEaa8WY_oMCm-dTduPIJgLNQ0/s320/IMG_9358.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಅರ್ಥಾ ಪೆರ್ಲ, ಮಾಸ್ಟರ್ ವಿಠಲ್ ಮತ್ತು ಈ ಬ್ಲಾಗಿಗ </td></tr>
</tbody></table><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">ಕರ್ನಾಟಕ ಕಲಾಶ್ರೀ, ನಾಟ್ಯ ಚಕ್ರವರ್ತಿ, ನಾಟ್ಯ ಕಲಾನಿಧಿ, ನಾಟ್ಯ ಕಲಾವಿಶಾರದ, ನಾಟ್ಯ ಕಲಾಸಿಂಧು, ನಾಟ್ಯಕೌಸ್ತುಭ ಮೊದಲಾದ ಪ್ರಶಸ್ತಿ-ಬಿರುದುಗಳು ಅವರಿಗೆ ಸಂದಿದ್ದು, ಸಾವಿರಾರು ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳಿಗೆ ಭರತನೃತ್ಯ ಕಲಿಸಿ ಸಾರ್ಥಕತೆ ಅನುಭವಿಸಿದ್ದಾರೆ ('ಭರತ' ಎಂಬ ಶಬ್ದವು ಭಾವ, ರಾಗ, ತಾಳ ಎಂಬ ಮೂರು ಶಬ್ದಗಳಿಂದ ವ್ಯುತ್ಪನ್ನಗೊಂಡಿದೆ ಎನ್ನುತ್ತಾರೆ ಅವರು). ಚಲನಚಿತ್ರ ಅಭಿನೇತ್ರಿ ದಿ.ಕಲ್ಪನಾ, ಮೂಡಬಿದ್ರೆಯ ಡಾ. ಎಂ.ಮೋಹನ ಆಳ್ವ ಮೊದಲಾದವರು ವಿಠಲ್ ಅವರ ಶಿಷ್ಯರಲ್ಲಿ ಕೆಲವರು. ನೃತ್ಯರೂಪಕಗಳ ರಚನೆ ಮತ್ತು ಪ್ರದರ್ಶನಗಳಿಗಾಗಿ ಹೆಸರಾಗಿರುವ ಅವರು ೧೯೮೧ರಲ್ಲಿ ಸ್ವೀಡನ್ ದೇಶಕ್ಕೆ ಹೋಗಿ ಸುಮಾರು ಮೂರು ತಿಂಗಳ ಕಾಲ ಅಲ್ಲಿ ಹಲವಾರು ಪ್ರದರ್ಶನಗಳನ್ನು ನೀಡಿ ದೇಶಕ್ಕೆ ಕೀರ್ತಿ ತಂದರು. </div></div></div><div style="text-align: left;"><br />
</div></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLplCBbToxplV1ozbNxfbCfc6bBpVR7iYP2budwoE00YKqBNQy_vM4YF8MWZsWcn68gmMJTqaeEg8ZAfYC0x_5h8TVr1w7LO9fvo75qxHF-J-4UKxPuPvfa7gMaITJfzYCaAYEO0K_AcM/s1600/IMG_9350.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLplCBbToxplV1ozbNxfbCfc6bBpVR7iYP2budwoE00YKqBNQy_vM4YF8MWZsWcn68gmMJTqaeEg8ZAfYC0x_5h8TVr1w7LO9fvo75qxHF-J-4UKxPuPvfa7gMaITJfzYCaAYEO0K_AcM/s320/IMG_9350.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಮಾಸ್ಟರ್ ವಿಠಲ್ ಅವರನ್ನು ಸಂದರ್ಶಿಸುತ್ತಿರುವ ಅರ್ಥಾ ಪೆರ್ಲ </td></tr>
</tbody></table><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">ಇವತ್ತು ನನ್ನ ಮಗಳು ಅರ್ಥಾಳೊಂದಿಗೆ ಮಂಗಳೂರಿನ ಕಾವೂರಿನಲ್ಲಿರುವ ವಿಠಲ್ ಅವರ ಮನೆಗೆ ಹೋಗಿದ್ದೆ. ಮಗಳು ಪತ್ರಿಕೆಯೊಂದಕ್ಕೆ ಅವರ ಸಂದರ್ಶನ ನಡೆಸಬೇಕಾಗಿತ್ತು. ಅವಳು ಭರತನಾಟ್ಯದಲ್ಲಿ ವಿದ್ವತ್ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದಾಳೆ (ಬೇರೆ ಗುರುಗಳ ಬಳಿ). ಇಬ್ಬರೂ ಭರತನಾಟ್ಯದ ಕುರಿತು ಮಾತಾಡುವಾಗ ನನಗೇನು ಕೆಲಸ? ಸುಮ್ಮನೆ ಕುಳಿತು ಕೇಳುತ್ತಿದ್ದೆ. ಸುಮಾರು ಎರಡು ಗಂಟೆ ಹೊತ್ತು ವಿಠಲ್ ಅವರು ಶಾಸ್ತ್ರೀಯ ನೃತ್ಯದ ಆಳ ಅಗಲಗಳ ಕುರಿತು ಮಾತಾಡುವಾಗ ನೃತ್ಯಲೋಕಕ್ಕೆ ಹೋದ ಅನುಭವ ಆಯಿತು. </div><div style="text-align: left;"> <br />
<i><b style="font-size: small;"> </b><span class="Apple-style-span" style="font-size: x-small;"><b>(ಚಿತ್ರಗಳು: ಕೆ.ಎಸ್.ವೇಣುವಿನೋದ).</b></span></i></div></div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-29486722302058529902011-06-26T10:00:00.000-07:002011-07-03T09:29:11.685-07:00ಪ್ರಕೃತಿವಿಶೇಷ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"><u>ಬ್ರಹ್ಮಕಮಲದ ಸೊಗಸು </u></span></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">ನಮ್ಮ ಮನೆಯಲ್ಲಿರುವ ಬ್ರಹ್ಮಕಮಲದ ಗಿಡದಲ್ಲಿ ಈ ಬಾರಿ ಹದಿನಾರು ಮೊಗ್ಗುಗಳು ಮೂಡಿದವು. 'ಅವು ಒಂದೇ ದಿನ ರಾತ್ರಿ ಹೊತ್ತು ಅರಳುತ್ತವೆ, ಈ ಬಾರಿ ತುಂಬಾ ಚೆನ್ನಾಗಿ ಕಾಣಬಹುದು' ಅಂದಿದ್ದಳು ನನ್ನ ಪತ್ನಿ. ಕೆಲವು ದಿನ ಹಿಂದೆ ನಾಲ್ಕೈದು ಎಳೆಯ ಮೊಗ್ಗುಗಳು ಉದುರಿದ್ದವು. ಕಳೆದ ವಾರ ಒಂದು ಮದುವೆ ನಿಮಿತ್ತ ನಾವು ಮೂರು ದಿನ ಮನೆಯಿಂದ ಹೊರಗಿದ್ದೆವು. ಮಳೆಯಿಲ್ಲದೆ ಬಿಸಿಲು ಬಿದ್ದಿತ್ತು. ಮೊನ್ನೆ ಜೋರಾಗಿ ಮಳೆ ಹೊಡೆಯಿತು. ಮರುದಿನ ಬೆಳಗ್ಗೆ ನೋಡಿದಾಗ ದೊಡ್ಡದಾದ ಐದಾರು ಮೊಗ್ಗುಗಳು ನೆಲಕ್ಕೆ ಉರುಳಿದ್ದವು. </div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgt84mmsIZLc5jrBQBNv1eH5pGv1apoAK4zJA0H8NWwhWSz1UmqgwO_uB_2mnwtv_kQCkgr90HqHScpv6EAHVKR4YH3lXiLEGwPPFe6hchMlTCwSRJi-mZTgCkoEttLxa0c1rCeiNzlJIA/s1600/DSC03694.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgt84mmsIZLc5jrBQBNv1eH5pGv1apoAK4zJA0H8NWwhWSz1UmqgwO_uB_2mnwtv_kQCkgr90HqHScpv6EAHVKR4YH3lXiLEGwPPFe6hchMlTCwSRJi-mZTgCkoEttLxa0c1rCeiNzlJIA/s320/DSC03694.JPG" width="320" /></a></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">ಉಳಿದ ಮೊಗ್ಗುಗಳು ಇಂದು ಸಂಜೆ ಹೊತ್ತು ತೀರ ದೊಡ್ಡದಾಗಿದ್ದವು. ಈ ರಾತ್ರಿ ಅರಳುತ್ತವೆ ಅಂದೆ. ಹಾಗೇ ಆಯಿತು. ರಾತ್ರಿ ಎಂಟು ಗಂಟೆಗೆ ಆರು ಮೊಗ್ಗುಗಳು ಅರಳಿ ನಿಂತವು. ಮಗ ಆಗಮನಿಗೆ ಸಂಭ್ರಮ. ವರ್ಷದಲ್ಲಿ ಒಂದು ದಿನ ಈ ಗಿಡ ಹೂ ಬಿಡುತ್ತದೆ. ಎಲೆಯಿಂದ ಮೊಗ್ಗಿನ ದಂಟೊಡೆದು ಹೂ ಮೂಡುವ ಪರಿ ಅದ್ಭುತವಾದದ್ದು. ಗಾತ್ರ, ಪರಿಮಳ, ತನ್ನ ಶುಭ್ರಶ್ವೇತ ಬಣ್ಣ ಮತ್ತು ಸೌಂದರ್ಯಗಳಿಗಾಗಿ ಈ ಹೂ ಪ್ರಸಿದ್ಧವಾಗಿದೆ. ಅಷ್ಟೇ ಪ್ರಮಾಣದಲ್ಲಿ ಅದು ಕೀಟಗಳನ್ನೂ ಆಕರ್ಷಿಸುತ್ತದೆ. ಒಂದು ರಾತ್ರಿ ಮಾತ್ರ ಇದ್ದು ಮರುದಿನ ಮುದುಡುತ್ತದೆ. ರಾತ್ರಿ ಅರಳುವುದರಿಂದ ಇದಕ್ಕೆ 'ರಾತ್ರಿರಾಣಿ’ ಎಂಬ ಹೆಸರೂ ಇದೆ. ವರ್ಣಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲದಷ್ಟು ಪರಿಮಳದ ಹೂ ಇದು. ಹೂಗಳಲ್ಲಿ ಇದು ನಿಜವಾಗಿ ರಾತ್ರಿ ಹೊತ್ತಿನ ರಾಣಿಯೇ ಹೌದು. </div></div></div></div></div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-52890174319355302462011-06-10T09:53:00.000-07:002011-06-12T07:15:37.123-07:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><div style="text-align: left;"><b><span class="Apple-style-span" style="color: #674ea7; font-family: Verdana, sans-serif;">ಕವನ </span></b></div><span class="Apple-style-span" style="color: red;"><b><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><br />
</span></b></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="color: red;"><b><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"> </span></b><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><u><i>ಒಡ್ಡೋಲಗ</i></u></span></span></div><div style="text-align: left;"> </div><div style="text-align: left;"> ಬದ್ಧಭ್ರಕುಟಿಗಳಾಗಿ ತೊಡೆತಟ್ಟಿ ನಿಂತ ಸೈನ್ಯದ ಮಧ್ಯೆ</div><div style="text-align: center;">ಈಗಷ್ಟೇ ಮುಗಿದಿದೆ ಯುದ್ಧ ಕುರುಕ್ಷೇತ್ರದಲ್ಲಿ </div><div style="text-align: center;">ಮಸೆದ ಕತ್ತಿಗಳೆಲ್ಲ ನೆಲಕಚ್ಚಿ ಬಿದ್ದಿದ್ದಾವೆ ಎಲ್ಲೆಂದರಲ್ಲಿ </div><div style="text-align: center;">ಹಸಿಹಸೀ ಕೆನ್ನೀರ ಕೆಸರಲದ್ದಿದ ತುಂಡು </div><div style="text-align: center;">ಕೈಕಾಲುಗಳ ಅರೆಬರೆ ಸೈನ್ಯ, ದೈನೇಸಿ </div><div style="text-align: center;">ಗೆದ್ದರೂ ಗೆಲವಿರದ ಕಡುರವದ ಹೊರೆ ಹೊತ್ತು </div><div style="text-align: center;">ನಲುಗಿ ಹಣ್ಣಾಗಿ ಕಿತ್ತಿಟ್ಟು ಕುಸಿವ ವಜ್ಜೆ ಹೆಜ್ಜೆಯ-</div><div style="text-align: center;">ನೂರುತ್ತ ಮುರಿದ ಭರ್ಚಿ ಕಠಾರಿ ಖಡ್ಗ ಈಟಿಗಳನ್ನೆಲ್ಲ</div><div style="text-align: center;">ಗೋರಿ ಹೆಗಲಿಗೇರಿಸಿ ಹೊರಟಿದೆ ಛಲಬಿಡದೆ</div><div style="text-align: center;">ಪಂಚವಿಂಶತಿಯ ತ್ರಿವಿಕ್ರಮ ಸೈನ್ಯ </div><div style="text-align: center;">ತೆವಳುತ್ತ ಬಸವಳಿಯುತ್ತ ಬಿಸುಸುಯ್ಯುತ್ತ </div><div style="text-align: center;">ತದೇಕಚಿತ್ತವ ನೆಟ್ಟು ರಾಜಧಾನಿಯತ್ತ </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ಸೈನ್ಯಕ್ಕೆಲ್ಲ ವಿರಮಿಸಲು ಹೇಳಿ</div><div style="text-align: center;">ಅರಮನೆಗೆ ಬಂದಿದ್ದಾನೆ ಮಹಾರಾಜ </div><div style="text-align: center;">ಮಂಗಲದ್ರವ್ಯದ ಮುತ್ತೈದೆಯರು ಎತ್ತಿದ್ದಾರೆ ಆರತಿ </div><div style="text-align: center;">ನಗುತ್ತಿದೆ ಸಿಂಹಾಸನ ಮಂದಸ್ಮಿತ ಮಂದಾಸನದಲ್ಲಿ </div><div style="text-align: center;">ಬಾರಯ್ಯ, ಬಾ! ದೊರೆಯೇ, ತೆಂಕಣಗಾಳಿ </div><div style="text-align: center;">ಸೋಂಕಿದೊಡಂ ಒಳ್ನುಡಿಗೇಳ್ದೊಡಂ ನೆನೆವುದೆನ್ನ ಮನಂ </div><div style="text-align: center;">ಸದಾ ಪೀಠಸ್ಥನನ್! ಎಂದುಲಿಯುತಿದೆ ಗಿಳಿ </div><div style="text-align: center;">ಮುಖಮಂಟಪದುದ್ದಕ್ಕೂ ಪೀಠಗಳ ಸರತಿ ಸಾಲು </div><div style="text-align: center;">ಯಾರಿಗೆ ಯಾವ ಮಠ ಪೀಠ ವಾಸ್ತುಸಹಜದ ಕೋಣೆ</div><div style="text-align: center;">ಪೂಜೆ ಮಾಡಿಯೇ ಕೂರಬೇಕು ನಾಳೆ!</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ನಾಳೆಯೇ ಒಡ್ಡೋಲಗ, ನೀವೆಲ್ಲ ಬರಬೇಕು </div><div style="text-align: center;">ಅರಮನೆಯ ಗೋಡೆ ಬಲಪಡಿಸಬೇಕು </div><div style="text-align: center;">ಗೆದ್ದ ಸೈನಿಕರೆಲ್ಲ ತುಂಬಿಕೊಂಡಿದ್ದಾರಿಲ್ಲಿ</div><div style="text-align: center;">ಅಂತಸ್ತಿಗೆ ತಕ್ಕಂಥ ಖಾತೆಗಳ ನೀಡಬೇಕು!</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ನಾಳೆ ಇನ್ನ್ಯಾವ ಕ್ಯಾತೆಯೋ ಏನೋ </div><div style="text-align: center;">ಗೆಲುವಿನರಮನೆಗೆ ನೂರು ಹೆಬ್ಬಾಗಿಲು!</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ಭಳಿರೆ! ಏನಂತೀರಿ ಭಾಗವತರೆ, ತರಿಸಿ ಉಚಿತಾಸನಗಳ </div><div style="text-align: center;">ಹಾಕಿಸಿರಿ ಮೊಗಸಾಲೆ ಕೈಸಾಲೆ ಪಡಸಾಲೆಯಲ್ಲಿ </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ಸರಿ, ಮಹಾರಾಜ, ಸೇರಲಿ ಒಡ್ಡೋಲಗ </div><div style="text-align: center;">ನೋಡೋಣ ಧರ್ಮರಾಯನ ರಾಜ್ಯಭಾರ! </div><div style="text-align: center;"> </div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-49447859818217382692011-06-09T09:28:00.000-07:002011-06-12T07:18:24.275-07:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="color: #cc0000;"><u>ಚಿಂತನ </u></span></div><span class="Apple-style-span" style="color: #cc0000; font-size: large;"><u><br />
</u></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="color: #cc0000; font-size: large;"><u>'ಓದಿ!, ಕೆಲಸ ಮಾಡಬೇಡಿ!'</u></span></div><div><br />
</div><div><div style="text-align: left;">ಇತ್ತೀಚೆಗೆ ಸ್ನೇಹಿತರೊಬ್ಬರು ಮಾತಾಡುತ್ತಿದ್ದಾಗ, ಮಾತು ಇವತ್ತಿನ ಶಿಕ್ಷಣಕ್ರಮದ ಕಡೆಗೆ ಹರಿಯಿತು. ಅವರು ಹೇಳಿದರು: "ಹಿಂದಿನ ಕಾಲದಲ್ಲಿ ಶಿಕ್ಷಣದ ಜೊತೆಜೊತೆಗೆ ವೃತ್ತಿ ತರಬೇತಿಯೂ ಇರುತ್ತಿತ್ತು, ಜೀವನಕ್ಕೆ ಬೇಕಾಗುವ ವಿವಿಧ ವೃತ್ತಿಗಳನ್ನು ಕಲಿಯುವ ಅವಕಾಶ ಆಗ ಇತ್ತು, ಇವತ್ತಿನ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳಿಗೆ ಬದುಕಿಗೆ ಅನಿವಾರ್ಯವಾದ ವೃತ್ತಿಗಳ ಬಗ್ಗೆ ಮಾಹಿತಿ-ತಿಳಿವಳಿಕೆ ಇರುವುದಿಲ್ಲ, ಮಕ್ಕಳನ್ನು ಕೆಲಸದಲ್ಲಿ ತೊಡಗಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದು ಶಿಕ್ಷಾರ್ಹ ಅಪರಾಧವಾಗುತ್ತದೆ, ಅಂದರೆ ವೃತ್ತಿ ಕಲಿಕೆಯಿಂದ ಸರಕಾರವೇ ಅವರನ್ನು ದೂರ ಇಟ್ಟಂತೆ ಆಗಿದೆ " ಎಂದು. </div></div><div><br />
</div><div><div style="text-align: left;">ಅವರು ಹೇಳಿದ ಮಾತಿನಲ್ಲಿ ಸತ್ಯಾಂಶ ಇಲ್ಲದೆ ಇರಲಿಲ್ಲ. ಮಕ್ಕಳು ಚಿಕ್ಕಂದಿನಲ್ಲೇ ಅಪ್ಪ-ಅಮ್ಮ ಮಾಡುವ ಕೆಲಸಗಳಲ್ಲಿ ತೊಡಗಿಕೊಂಡರೆ ಮಾತ್ರ ಆ ವೃತ್ತಿಯಲ್ಲಿ ನೈಪುಣ್ಯ ಬರುತ್ತದೆ, ಪ್ರೀತಿ ಹುಟ್ಟುತ್ತದೆ. ಪ್ರಾಯಕ್ಕೆ ಬಂದ ಮೇಲೆ, ಅಂದರೆ ಹದಿನೆಂಟು ತುಂಬಿದ ಮೇಲೆ ಅವರಿಗೆ ಅಪ್ಪ-ಅಮ್ಮ ಮಾಡುವ ಕೆಲಸದ ಬಗ್ಗೆ ಪ್ರೀತಿ ಉಳಿಯುವುದಿಲ್ಲ, ಮಕ್ಕಳು ಹೇಳಿದ ಹಾಗೆ ಕೇಳುವುದೂ ಇಲ್ಲ. </div></div><div><br />
</div><div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">ಇವತ್ತು ಕೃಷಿ ಕೆಲಸಗಳಲ್ಲಿ ಯಾರೂ ತೊಡಗಿಕೊಳ್ಳದೆ ಇರುವುದಕ್ಕೆ ಇದೂ ಒಂದು ಕಾರಣ. ಚಿಕ್ಕಂದಿನಲ್ಲೇ ತೋಟದಲ್ಲಿ, ಕೆಸರುಗದ್ದೆಯಲ್ಲಿ, ದನದ ಹಟ್ಟಿಯಲ್ಲಿ ಅಪ್ಪ-ಅಮ್ಮನ ಜೊತೆಗೆ ಕೆಲಸ ಮಾಡಿದರೆ ಅವರಿಗೆ ಆ ಕೆಲಸದ ಬಗ್ಗೆ ಅನುಭವ ಬರುತ್ತದೆ. ನಮ್ಮ ಹಾಗೆ ಅವರು ಮೈ ಕೈಗೆ ಕೆಸರು ಮಾಡಿಕೊಳ್ಳುವುದು ಬೇಡ, ದೊಡ್ಡವರಾದ ಮೇಲೆ ಕಲಿಯಲಿ ಅಂದರೆ, 'ಶಾಲೆಶಿಕ್ಷಣ ಕಲಿತಮೇಲೆ' ಅವರಿಗೆ ಆ ಕೆಲಸ ಕೀಳು ಅನ್ನಿಸುತ್ತದೆ! ಕೃಷಿ ಕೆಲಸ ಒಂದೇ ಅಲ್ಲ, ತಂದೆ ತಾಯಿಗಳು ಮಾಡುವ ವೃತ್ತಿಯಲ್ಲಿ ಮಕ್ಕಳನ್ನು ಚಿಕ್ಕಂದಿನಲ್ಲೇ ತೊಡಗಿಸಿಕೊಂಡಾಗ ಅವರಿಗೂ ಅನುಭವ ಬರುತ್ತದೆ. </div></div></div><div><br />
</div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">ಪುಸ್ತಕ ಓದುವ ಅಕ್ಷರಜ್ಞಾನ ಒಂದೇ ಬದುಕಿಗೆ ಬೇಕಾದ ಎಲ್ಲ ಜ್ಞಾನವೂ ಅಲ್ಲ. ದೋಣಿ ನಡೆಸುವುದು, ಬಡಗಿ ಕೆಲಸ, ಕಮ್ಮಾರಿಕೆ, ಚಿನ್ನದ ಕೆಲಸ, ಚಮ್ಮಾರಿಕೆ, ಕುಂಬಾರಿಕೆ, ಗೃಹನಿರ್ಮಾಣ ಮೊದಲಾದವು ವೃತ್ತಿ ಕಲಿಕೆಗಳೇ ಆಗಿವೆ . ಇತ್ತೀಚೆಗೆ ಕೇರಳದಲ್ಲಿ ಶಾಲಾ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳಿಗೆ ಕೆಸರು ಗದ್ದೆ ಮಡಿ ಮಾಡಿ ಬತ್ತ ನಾಟಿ ಮಾಡುವ ಕ್ರಮವನ್ನು ಪ್ರಾತ್ಯಕ್ಷಿಕೆ ಮೂಲಕ ಕಲಿಸಿ ಕೊಡಲಾಯಿತು ಎಂಬ ಪತ್ರಿಕಾ ವರದಿ ಓದಿದೆ. ಇದೇ ರೀತಿ ಬೇರೆ ಬೇರೆ ವೃತ್ತಿಗಳನ್ನು ಶಾಲೆಗಳು ಮತ್ತು ಸಂಘ ಸಂಸ್ಥೆಗಳು ಕಲಿಸಿಕೊಡಬೇಕಾದ ಪರಿಸ್ಥಿತಿ ಇವತ್ತು ಬಂದಿದೆ. ಪಾರಂಪರಿಕ ವಿದ್ಯೆಗಳನ್ನು ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಹೇಳಿ ಕೊಡದೆ, ಆಧುನಿಕ ವಿದ್ಯೆಯ ಹೆಸರಲ್ಲಿ ಅವರನ್ನು ಕೃಷಿ ಕೆಲಸಗಳಿಂದ ಹಾಗೂ ಇತರೆ ನಾನಾ ವೃತ್ತಿಗಳಿಂದ ದೂರ ಇಟ್ಟು, ಈಗ ತೊಂದರೆಗೆ ಒಳಗಾದೆವು ಎಂದು ಹಳಹಳಿಸಿದರೆ ಏನು ಪ್ರಯೋಜನ?</div></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">ತಂದೆ ತಾಯಿಗಳ ಜೊತೆಗೆ ಮಕ್ಕಳು ಅದೇ ವೃತ್ತಿ ಮಾಡಿದಾಗ ಪ್ರಾಯೋಗಿಕ ತರಬೇತಿ ಸಿಗುತ್ತದೆ. ಮುಂದೆ ಅದು ಬದುಕುವ ವಿದ್ಯೆ ಆಗುತ್ತದೆ. ಹಿಂದೆ 'ಗುರುಕುಲ'ಗಳಲ್ಲಿ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳು ಕಲಿಕೆಯ ಜೊತೆಗೆ ಇತರ ಕೆಲಸಗಳನ್ನೂ ಮಾಡಬೇಕಾಗಿತ್ತು. ಇವತ್ತು ನಾವು, ಮಕ್ಕಳು ಕೆಲಸ ಮಾಡಬಾರದು, ಶಿಕ್ಷಣ ಮಾತ್ರ ಕಲಿಯಬೇಕು (ಓದಬೇಕು!)ಎಂಬ ತತ್ತ್ವಕ್ಕೆ ಅಂಟಿ, ನಿಜವಾಗಿ ವೃತ್ತಿ ತರಬೇತಿ ಗಳಿಸುವ ಅವಕಾಶದಿಂದ ಅವರನ್ನು ವಂಚಿತರನ್ನಾಗಿ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದೇವೆ ಅನ್ನಿಸುತ್ತದೆ. </div></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">ಇವತ್ತು ನಾವು ಮಕ್ಕಳಿಗೆ 'ಓದು' ಎನ್ನುತ್ತೇವೆ ಹೊರತು 'ಕೆಲಸ ಮಾಡು' ಎಂದು ಹೇಳುವುದಿಲ್ಲ! ಕೆಲಸ ಮಾಡುವುದು ಪ್ರಾಯೋಗಿಕ ತರಬೇತಿ. ಈ ತರಬೇತಿ ಸಿಗದ, ಕೇವಲ ಓದುವ 'ಅರೆಶಿಕ್ಷಣ' ಮುಂದೊಂದು ದಿನ ನಮಗೆ ಶಾಪವಾಗಿ ಪರಿಣಮಿಸಬಹುದೆಂದು ತೋರುತ್ತದೆ. 'ಬರೇ ಓದಿದ' ಆದರೆ 'ಕೆಲಸ ಮಾಡಲು' ತಿಳಿಯದ ಅಥವಾ 'ಕೆಲಸ ಮಾಡುವುದು ಕೀಳು' ಎಂಬ ಮನೋಭಾವದ ಜನಾಂಗವನ್ನು ನಾವು ಸೃಷ್ಟಿಸುತ್ತಿದ್ದೇವೆಯೇ? ಓದುವುದು ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಮತ್ತು ಜ್ಞಾನ ವಿಕಾಸಕ್ಕೆ ಅಗತ್ಯವಾದರೆ ಕೆಲಸ ದೇಹದ ಆರೋಗ್ಯಕ್ಕೆ ತೀರ ಅವಶ್ಯ. ಅದು ವ್ಯಾಯಾಮ ಮಾಡಿದಂತೆಯೂ ಹೌದು. </div></div></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">'ಕೆಲಸ ಮಾಡದವರ' ದೇಶ ಮುಂದೆ ಬರುವುದು ಹೇಗೆ?! </div><div> </div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-89315343008688746512011-06-08T05:36:00.000-07:002011-07-04T09:21:26.360-07:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: left;"><b>ನನ್ನ ಬ್ಲಾಗ್ ಓದುಗರಿಗಾಗಿ ಇವತ್ತು ಒಂದು <span class="Apple-style-span" style="color: #134f5c;">ಕವನ</span> ಕೊಡ್ತಾ ಇದ್ದೇನೆ.</b></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="color: red;"><u><b><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">ಭೋಜರಾಜನ ಸಿಂಹಾಸನ</span></b></u> </span></div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;"><b>ಸಿದ್ಧವಾಗಿದೆ ಭೋಜರಾಜನ ಸಿಂಹಾಸನ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಹಸ್ತಕ್ಕೆ ಪೂಸಿದ ಅತ್ತರು ಮೂಸುತ್ತ ಮಹಾರಾಜ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಒಂದೊಂದೇ ಮೆಟ್ಟಲು ಹತ್ತಬೇಕು </b></div><div style="text-align: center;"><b><br />
</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಸಾಲಂಕೃತ ಸಾಲಭಂಜಿಕೆಗಳು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಬೆಳ್ಳಿಸತ್ತಿಗೆಯ ಹಿಂದೆ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಇಂದ್ರ ಸೂರ್ಯ ಚಂದ್ರರು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಜೀವಂತ ಇರುವ ಹಾಗೆ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ವಜ್ರ ವೈಡೂರ್ಯದ ಸಿಂಹಶರಭಗಳು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಕಾಂಚನ ಮಿಣಿಮಿಣಿ ಕಣ್ಣು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಕೋರೈಸುವ ಹಾಗೆ ಬೆಳಕು </b></div><div style="text-align: center;"><b><br />
</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಇವತ್ತೇ ಪ್ರತಿಜ್ಞಾವಿಧಿ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಕುಳಿತಿದ್ದಾರೆ ಮಂತ್ರಿಮಾನ್ಯರು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಪುರೋಹಿತರು ಜ್ಯೋತಿಷಿಗಳು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಮಾಟಜ್ಞರು ವಾಸ್ತುತಜ್ಞರು</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಖಾಸಾ ಅಂತರಂಗದ ದೋಸ್ತಿಗಳು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಯಥೋಚಿತ ಸಭಾಸದರು </b></div><div style="text-align: center;"><b><br />
</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಚಾಮರಸೇವೆಗೆ ಕಂಚುಕಿಯರು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಉಘೇ ಉಘೇ ಎಂಬಂಥ ಹೊಗಳುಭಟರು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಕಣ್ಣು ತೆರೆದಲ್ಲೆಲ್ಲ ವೈಭವದ ಭೋಗ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಹಂಸತೂಲಿಕಾ ತಲ್ಪದ ತಂಪಾದ ಜಾಗ</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಸಿದ್ಧವಾಗಿದೆ ಸಿಂಹಾಸನ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಆದರೆ ಏರುವುದು ಅಷ್ಟು ಸುಲಭವೇ?</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಸಜ್ಜುಗೊಳಿಸಬೇಕು ಸೇನಾಬಲ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಘೋಷಿಸಬೇಕು ಯುದ್ಧ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ದಂಗೆ ಎದ್ದವರ ವಿರುದ್ಧ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಹೊರಡಬೇಕು ಜೈತ್ರಯಾತ್ರೆ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಸಾಮ್ರಾಜ್ಯಗಳ ಗೆಲ್ಲುತ್ತ </b></div><div style="text-align: center;"><b><br />
</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಗೆಲ್ಲುವುದು ಹೇಗೆ-</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಹೊಗೆಯಾಡುವ ಭಿನ್ನಮತ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಅರಮನೆಯೊಳಗೆ ವಿದ್ರೋಹ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಅನನುಭವಿಯೆಂಬ ಗುಲ್ಲು </b></div><div style="text-align: center;"><b><br />
</b></div><div style="text-align: center;"><b>ವಿರೋಧಿಗಳು ಎತ್ತುತ್ತಾರೆ ವಿವಾದ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ತರುತ್ತಾರೆ ನಿಯೋಗ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಆಗಾಗ </b></div><div style="text-align: center;"><b><br />
</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಆಂತರಿಕ ಗಲಭೆ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಅಲ್ಲಲ್ಲಿ ಸ್ಫೋಟ-</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಕಾರಕ ಪರಿಸ್ಥಿತಿ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಮಧ್ಯೆ ಮಧ್ಯೆ ಸೈನಿಕರ ತಂಟೆ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ರೈತರ ಆತ್ಮಹತ್ಯೆ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಜ್ಯೋತಿಷಿಗಳ ಭವಿಷ್ಯ:</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಗೃಹಿಣಿಯರಿಗೂ ತೊಂದರೆ! </b></div><div style="text-align: center;"><b><br />
</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಮಳೆಯಿಲ್ಲ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಹಾಗಾಗಿ ಬೆಳೆಯಿಲ್ಲ</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಹಣದುಬ್ಬರ, ಬೆಲೆಯೇರಿಕೆಯ ತಲೆಬಿಸಿ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಇಂಥ ಪ್ರಸಂಗದಲ್ಲೇ ಇಂಧನಕ್ಷಾಮ</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಕುಲೋತ್ತುಂಗನಿಗೆ ಚಿತ್ತಭಂಗ </b></div><div style="text-align: center;"><b><br />
</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಎಲ್ಲವನ್ನು ನಿಭಾಯಿಸುತ್ತ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ವಿರೋಧಗಳ ಸಹಿಸುತ್ತ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಪ್ರಭುವಾಗುವ ಕಲೆ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಕರಗತವಾಗಬೇಕು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಪ್ರಜೆಗಳ ಕಷ್ಟಸುಖ ನೋಡುತ್ತ</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಸಿಂಹಾಸನ ಏರಿದರೆ ಮಹಾರಾಜ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಹೃದಯಗೆದ್ದ ವಿಕ್ರಮಾದಿತ್ಯ.</b></div><div style="text-align: center;"><b><br />
</b></div><div style="text-align: center;"><b>ರಾಜ ಎಲ್ಲ ಗೆದ್ದ ಗಜದಂತೆ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಸಿಂಹಾಸನದ ಬಳಿಗೆ ಬಂದ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಆಹಾ! ಎಂಥ ಸುಗುಣ ಗಂಭೀರ ಸಿಂಹಾಸನ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಐತಿಹಾಸಿಕ ಪರಂಪರೆಯ ತಾಣ! </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಪರಮ ಪಾವನ ಪಾವಟಿಗೆಗಳ ತುಟ್ಟತುದಿಯಲ್ಲಿ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಕೆಂಪು ಮಕಮಲ್ಲ ಪುಟ್ಟ ಗಾದಿ</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಕಟಕಟೆಗೆ ಪುಟವಿಟ್ಟಂತೆ ಬಂಗಾರ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಭಂಜಿಕೆಗಳ ಸಾಲು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ತೊಳೆದ ಪಾದವ ಆಹಾ! ಹಾಗೆ, </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಒಂದೊಂದೇ ನಿಧಾನ ಎತ್ತಿಟ್ಟರೆ</b></div><div style="text-align: center;"><b>ಮೇಲೆ ಎತ್ತರದಲ್ಲಿ ಕಿರೀಟಪ್ರಾಯ</b></div><div style="text-align: center;"><b>ರಾಜಪೀಟದಲ್ಲಿ ವಿರಾಜಮಾನ.</b></div><div style="text-align: center;"><b><br />
</b></div><div style="text-align: center;"><b>ರಾಜ ಒಂದೇ ಒಂದು ಹೆಜ್ಜೆ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಇನ್ನೇನು ಎತ್ತಿಡಬೇಕು </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಅಷ್ಟರಲ್ಲಿ ಶತ್ರುಗಳು ದಾಳಿಯಿಟ್ಟ </b></div><div style="text-align: center;"><b>ಸುದ್ದಿ ಬಂತು! </b></div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;"><b> </b></div><div style="text-align: center;"><br />
</div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-30530214941211044872011-06-07T08:35:00.000-07:002011-06-12T07:20:38.986-07:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="color: red;"><b>ಚಿಂತನ </b></span></div><b><span class="Apple-style-span" style="color: red; font-size: large;"><br />
</span></b><br />
<b><span class="Apple-style-span" style="color: red; font-size: large;">ನಮ್ಮ ಈ ನಾಗರಿಕತೆ ಇನ್ನೆಷ್ಟು ವರ್ಷ ?</span></b></div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ಪೆಟ್ರೋಲ್ ಹಾಗೂ ಇತರೇ ಇಂಧನಗಳ ಬೆಲೆ ಸತತವಾಗಿ ಏರುತ್ತಿರುವುದನ್ನು ನೋಡಿದರೆ ಅವುಗಳ ಲಭ್ಯತೆ ಹಾಗು ದಾಸ್ತಾನು ದಿನೇ ದಿನೇ ಕಡಿಮೆಯಾಗುತ್ತಿದೆ ಎಂದು ತೋರುತ್ತದೆ. ಓಡಾಟ ಮತ್ತು ಸಾಗಾಟಕ್ಕಾಗಿ ಅವುಗಳನ್ನೇ ಅವಲಂಬಿಸಿರುವ ನಮ್ಮ ಈ ಆಧುನಿಕ ನಾಗರಿಕತೆ ಅವುಗಳು ಸಿಗದೇ ಹೋದಾಗ, ಇನ್ನು ಐವತ್ತು - ಅರವತ್ತು ವರ್ಷಗಳಲ್ಲಿ ದುರ್ಬಲವಾಗುತ್ತ ಆಗುತ್ತಾ ಕುಸಿದು ಬೀಳಬಹುದು ಅನ್ನಿಸುತ್ತದೆ. ಅಷ್ಟುಹೊತ್ತಿಗೆ ಭೂಮಿಯ ಆಳದಿಂದ ದೊರೆಯುವ ಇಂಧನ ಖಾಲಿಯಾಗುವುದಲ್ಲದೆ, ನಮ್ಮ ವಾಹನಗಳನ್ನು ಮನೆ ಮುಂದೆ ಅಲಂಕಾರ ವಸ್ತುವಿನಂತೆ ಇಡುವ ದಿನ ಬರಬಹುದು.</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ಜೈವಿಕ ಇಂಧನ, ಸೌರಶಾಖ ಇತ್ಯಾದಿ ಪರ್ಯಾಯ ಶಕ್ತಿ ಮೂಲಗಳು ಈಗಿರುವ ವಾಹನಗಳಿಗೆ ಆಗುವುದಿಲ್ಲ ಅಲ್ಲದೆ ಅವುಗಳ ಲಭ್ಯತೆ ತೀರಾ ಕಡಿಮೆ. ಅವುಗಳನ್ನು ಬಳಸಿದರೆ ವಾಹನಗಳಿಗೆ ಸಿಗುವ ವೇಗ ಕಡಿಮೆ. ಅಧಿಕ ಭಾರವನ್ನು ಎಳೆಯಲು ಅವುಗಳಿಂದ ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲ. </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ಒಂದು ಕಡೆಯಿಂದ ಇನ್ನೊಂದು ಕಡೆಗೆ ಜನರಿಗೆ ಹೋಗಲಾಗದಿದ್ದರೆ ಮತ್ತು ಸಾಮಾನು ಸರಂಜಾಮುಗಳ ಸಾಗಾಟ ಸಾಧ್ಯವಾಗದಿದ್ದರೆ ನಮ್ಮ ಈ ನಾಗರಿಕತೆ ಉಳಿಯುವುದಾದರೂ ಹೇಗೆ ?</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ನಗರಗಳ ಧಾರಣಶಕ್ತಿ ವರ್ಷದಿಂದ ವರ್ಷಕ್ಕೆ ಕುಸಿಯುತ್ತಿರುವ ಇನ್ನೊಂದು ತೊಂದರೆಯೂ ಇದೆ. ಉದ್ಯೋಗಾವಕಾಶ, ವಲಸೆ ಇತ್ಯಾದಿ ಕಾರಣಗಳಿಂದ ನಗರಗಳು ಅಗಾಧವಾಗಿ ಬೆಳೆಯುತ್ತಿವೆ ಮತ್ತು ಮೂಲ ಸೌಕರ್ಯಗಳಿಂದ ವಂಚಿತವಾಗುತ್ತಿವೆ. ಹಳ್ಳಿಗಳು ಮತ್ತು ಕೃಷಿ ನಿರ್ಲಕ್ಷಿತವಾಗುತ್ತಿದೆ . ಇದರಿಂದಾಗಿ ನಮ್ಮ ಈಗಿನ ಒಟ್ಟು ವ್ಯವಸ್ಥೆಯೇ ಕುಸಿದು ಬೀಳಬಹುದು . </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ಯಾವುದೇ ನಾಗರಿಕತೆಗೆ ಒಂದು ಆಯುಸ್ಸು ಎಂಬುದು ಇರುತ್ತದೆ. ವಿಕಾಸವು ಅದರ ಒಡಲಲ್ಲೇ ನಾಶದ ಬೀಜವನ್ನೂ ಅಡಗಿಸಿಕೊಂಡಿರುತ್ತದೆ. ಜಗತ್ತಿನಲ್ಲಿ ಈ ಹಿಂದೆ ಆಗಿ ಹೋದ ಗ್ರೀಕ್ ನಾಗರಿಕತೆ, ಈಜಿಪ್ಟ್ ನಾಗರಿಕತೆ, ಮೆಸಪೋಟೀಮಿಯ , ಹರಪ್ಪಾ ಮತ್ತು ಮೊಹೆಂಜೊದಾರೋ ಮೊದಲಾದ ನಾಗರಿಕತೆಗಳೆಲ್ಲ ವಿಕಾಸ ಹೊಂದಿ ಅನಂತರ ಯಾವುದೋ ಕಾರಣಕ್ಕೆ ನಾಶವಾಗಿ ಕಾಲಗರ್ಭದಲ್ಲಿ ಲೀನವಾಗಿ ಹೋದವು. ನಮ್ಮ ಆಧುನಿಕ ಯಂತ್ರ ನಾಗರಿಕತೆ ಈಗ ಅದರ ಉತ್ತುಂಗ ಸ್ಥಿತಿಯಲ್ಲಿದೆ ..ಅದಕ್ಕೆ ಕಾರಣವಾದದ್ದು ವೈಜ್ಞಾನಿಕ ಮತ್ತು ತಾಂತ್ರಿಕ ಪ್ರಗತಿ. ಇದು ಪರಿಸರ ಸ್ನೇಹಿ ಆಗಿಲ್ಲದೇ ಇರುವುದು ಒಂದು ನಕಾರಾತ್ಮಕ ಅಂಶ. ನಾವು ಈಗ ಭೂಮಿಯ ಶಕ್ತಿ ಮೂಲಗಳನ್ನು ಬಳಸಿ ಬರಿದು ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದೇವೆ. ಈಗಿನ ನಾಗರಿಕತೆಗೆ ಈ ಅತಿವೇಗ ಸಾಧ್ಯವಾದದ್ದು ಇಂಧನ ಶೋಧವಾದ ಬಳಿಕ, ಅಂದರೆ ಕಳೆದ ಸುಮಾರು ಇನ್ನೂರು ವರ್ಷಗಳಿಂದ ತಾನೇ ? ಇಷ್ಟು ಬೇಗ ಸಂಪನ್ಮೂಲಗಳನ್ನು ತಿಂದು ಮುಗಿಸಿರುವ ನಾವು, ನಾಳೆಗೆ ಅದನ್ನು ಉಳಿಸಿ ನಮ್ಮ ನಂತರದ ತಲೆಮಾರಿಗೆ ಕೊಡುತ್ತೇವೆ ಎಂಬ ವಿಶ್ವಾಸ ನನಗಂತೂ ಇಲ್ಲ! </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ಇನ್ನು ಎರಡು ತಲೆಮಾರುಗಳಲ್ಲಿ (ಅಂದರೆ ಸುಮಾರು ಐವತ್ತು - ಅರವತ್ತು ವರ್ಷ ) ಈ ನಾಗರಿಕತೆ ತನ್ನ ಧಾರಣ ಶಕ್ತಿಯನ್ನು ಪೂರ್ತಿಯಾಗಿ ಕಳೆದುಕೊಂಡು ಅವಸಾನ ಹೊಂದಬಹುದು ಎಂಬುದು ನನ್ನ ಅನಿಸಿಕೆ.</div><div style="text-align: center;">ಈ ಊಹೆಗೆ ಯಾವುದೇ ವೈಜ್ಞಾನಿಕ ಆಧಾರಗಳಿಲ್ಲ .ಕೆಲವು ಕೋನಗಳಿಂದ ನನ್ನಷ್ಟಕ್ಕೆ ಮಾಡಿಕೊಂಡಿರುವ ಊಹೆ. ನಮ್ಮ ಆಧುನಿಕ ನಾಗರಿಕತೆ ನಿಂತಿರುವುದು 'ಶಕ್ತಿ' (ಇಂಧನ,ವಿದ್ಯುತ್ತ್ ಶಕ್ತಿ ಇತ್ಯಾದಿ )ಯ ಅಸ್ತಿವಾರದ ಮೇಲೆ. ಶಕ್ತಿ ಮೂಲಗಳನ್ನು ನಾವು ಬರಿದು ಮಾಡುತ್ತಾ ಬಂದಿದ್ದೇವೆ.ಇದಕ್ಕೆ ಪರ್ಯಾಯವಾದ ಬೇರೆ ಹಾದಿಗಳು ಕ್ಷೀಣವಾಗಿವೆ. ಇನ್ನೊಂದೆಡೆಯಿಂದ ಜನಸಂಖ್ಯೆಯು ವಿಪರೀತವಾಗಿ ಏರುತ್ತ ಮೂಲಭೂತ ಸೌಕರ್ಯಗಳಿಗೂ ಕೊರತೆಯಾಗಲಿದೆ. ಬೇಸಿಗೆಯಲ್ಲಿ ಕೃಷಿಗೆ ಬಿಡಿ, ಕುಡಿಯಲೂ ಶುದ್ಧ ನೀರಿನ ಅಭಾವ ಕಾಣಿಸಲಾರಂಭಿಸಿದೆ. </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ನಮ್ಮ ಈ ಆಧುನಿಕ ವ್ಯವಸ್ಥೆ ಪೂರ್ತಿಯಾಗಿ ಕುಸಿದು ಬಿದ್ದ ಬಳಿಕ ಪ್ರಾಕ್ತನ ಬುಡಕಟ್ಟು ಜನಾಂಗದ ಬದುಕನ್ನು ನಮ್ಮ ಮುಂದಿನ ತಲೆಮಾರಿನವರು ಬಾಳಬೇಕಾದೀತೇ? ಮತ್ತೆ ಹಳ್ಳಿಗಳಿಗೆ ಹಿಂದಿರುಗಿ ಎತ್ತುಗಳನ್ನು ಬಳಸಿ ಕೃಷಿ ಮಾಡಬೇಕಾದೀತೇ? ನಮ್ಮ ಮೊಮ್ಮಕ್ಕಳ ನಂತರದ ಕಾಲಕ್ಕೆ ಪರಿಸ್ಥಿತಿ ಪೂರ್ತಿಯಾಗಿ ಬದಲಾಗಿ ಹೋಗಬಹುದೆಂದು ತೋರುತ್ತದೆ, ಅಥವಾ ಈ ನಾಗರಿಕತೆ ಸಂಪೂರ್ಣವಾಗಿ ನೆಲಕಚ್ಚಿ ಹೋಗಲೂಬಹುದು. </div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5055981553875851957.post-43635173498119693522011-06-05T21:21:00.000-07:002011-06-12T07:22:35.509-07:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="color: #660000;"><u>ಒಂದು ಕವಿತೆ </u></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><span class="Apple-style-span" style="color: #660000;">ಸುಮ್ಮನೆ ಒಮ್ಮೆ </span></span></div><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><br />
</span></div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ನಕ್ಕು ಬಿಡು ಗೆಳತಿ ಸುಮ್ಮನೆ ಒಮ್ಮೆ </div><div style="text-align: center;">ಹೂವರಳಿದ ಹಾಗೆ, ಈ ಸುಖಕೆ </div><div style="text-align: center;">ಮರಳಿ ಮಗುವಾಗುವೆ </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ನೇವರಿಸಿಬಿಡು ಗೆಳತಿ ಸುಮ್ಮನೆ ಒಮ್ಮೆ</div><div style="text-align: center;">ನೋವು ನರಗಳ ಹೊರೆಯ </div><div style="text-align: center;">ಇಳಿಸಿ ಹಗುರಾಗುವೆ </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ಮಾತಾಡಿಬಿಡು ಗೆಳತಿ, ಸುಮ್ಮನೆ ಒಮ್ಮೆ</div><div style="text-align: center;">ಹೃದಯ ಹೃದಯದ ಭಾವ </div><div style="text-align: center;">ಬೆಸೆದು ಹಗುರಾಗುವೆ </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ಕಣ್ಣಲ್ಲಿ ಕಣ್ಣಿಟ್ಟು ನೋಡೊಮ್ಮೆ ಸುಮ್ಮನೆ, ಗೆಳತಿ </div><div style="text-align: center;">ಬೆಡಗು ಬೆರಗಿನ ಬೆಳಕು </div><div style="text-align: center;">ತುಂಬಿ ಹಗುರಾಗುವೆ </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ನೀರಿನಲೆಗಳ ಹಾಗೆ ಸುಮ್ಮನೆ ಹಾಡಿಬಿಡು ಗೆಳತಿ </div><div style="text-align: center;">ನಾದಲೋಕಕ್ಕೆ ಕೊಳಲ </div><div style="text-align: center;">ದನಿಯಾಗುವೆ </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">ಗಾಳಿಯ ಹಾಗೊಮ್ಮೆ ತೀಡಿಬಿಡು ಗೆಳತಿ </div><div style="text-align: center;">ಗಂಧವತೀ ಪೃಥ್ವಿ </div><div style="text-align: center;">ಎಂದು ಹಾಯಾಗುವೆ </div><div style="text-align: center;"> </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div><br />
</div></div>Dr. Vasanthkumar Perlahttp://www.blogger.com/profile/12217255216934874127noreply@blogger.com0